A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Kovács Tibor: Adatok a későbronzkori egyeki csoport kialakulásához

dieser Gräberfelder an die Schichten Tószeg С—D nicht zu zweifeln."

34 Kronológiájában így a Tószeg С periódussal („hatvani kultúra") a pilinyi, a Tószeg D-vel („megyasszó kultúra") az egyeki, hajdúbagosi és muhi temetők anyagát párhuzamosította.

35 Ezzel az időrendi besorolással magyarázható, hogy Milojcic hangsúlyozza: az említett temetők bronzmellékletei koraközépbronzkori jellegűek, és a Reinecke-féle bronzkor В I—

II szakaszába sorolja őket.

36 Milojcic bizonyos tájékozatlanságát mutatja a magyarországi későbronzkori leletekkel kapcsolatban, hogy a nem megfelelő időrendi besorolás mellett a nagy temetők (Hajdúbagos, Egyek, Muhi) egymáshoz való kronológiai viszonyát sem látja helyesen.

37 Erre csak részben adhat magyarázatot, hogy az említett lelőhelyeken különböző korú leletek is kerültek felszínre.

38 A Kárpátmedence bronzkori leleteinek tipológiai vizsgálatával foglalkozó tanulmányában Foltiny István kísérletet tesz a magyarországi kultúrák kronológiai besorolására.

39 Tompát követve, lényegében ő is felcserélte Kelet-Magyarország területén a középső- és későbronzkori kultúrákat. így kronológiai rendszerében a pilinyi kultúra első fázisa megelőzi a füzesabonyit, melynek esetleges továbbélését a Hallstatt A periódusban is feltételezi.

40 Meglepő, hogy az egyeki temetőt egyáltalán nem említi. Ez is aláhúzza, hogy csupán Tompa rendszerét — alapvető tévedésével — finomította. Legújabb tanulmányában Foltiny Milojcic idézett munkáját bírálja az azóta megjelent irodalom alapján: „Die Funde von Egyek und Hajdúbagos scheinen ebenfalls eine Übergangphase von der Bronzezeit Stufe С in die Hallstattzeit zu vertreten.. . "

41 A hajdúbagosi

42 és az egyeki temető a legújabb kutatások szerint már a későbronzkori 1 időszakban (Reinecke BB második fele) megindul, s mindkettő kifejezetten bronzkori. Az egyeki temető általunk ismert anyagában nincs a későbronzkor végére (Reinecke BD periódussal párhuzamosítható idő) keltezhető lelet. Mozsolics Amália az 1948 évi tószegi ásatásának eredményeit közlő cikkében

43 a kerámiaformák néhány díszítőelemének összehasonlítása alapján a hajdúbagosi és az egyeki leleteket a füzesabonyi kultúrával párhuzamosította és az egyeki leleteket a bronzkor harmadik periódusába sorolta.

44 Az egyeki hamvasztásos temető ilyen kronológiai besorolása önmagában is ellentmondásban van azzal a ténnyel, hogy Egyeken már az első jelentések is területileg, ritus szerint, valamint az anyag e jellegében teljesen elkülönülő temetőkről számolnak be. A füzesabonyi csontvázas és a hamvasztott későbronzkori sírok egymáshoz olyan közel fekszenek, hogy egyidejű használatukat ezért sem lehet feltételezni. A bronzkor harmadik periódusában már halomsíros elemeket is feltételezett Mozsolics, de ezeket akkor még nem tartja oly jelentősnek, hogy alapot adna egy negyedik bronzkori periódus elkülönítéséhez.

45 Mozsolics Amália érdeme, hogy ebben a cikkében először hívta fel a figyelmet a kárpátmedencei bronzkor halomsíros jellegű anyagára.

46 Az 1957-ben megjelent összefoglaló tanulmányában Mozsolics Amália a magyarországi bronzkort hat (Bronzkor I—

VI) periódusra osztotta, melyek magukba foglalják az úgynevezett autochton bronzkort (B I—

III) és a későbronzkort (B IV—

VI). A Bronzkor IV periódus megegyezik a Reinecke-féle Bronzkor С—D időszakkal.

47 Ezen az új kronológiai alapon Mozsolics más megvilágításba helyezi az egyeki leleteket: „Die Egyeker Kultur ist teilweise mit der Pilinyer Kultur gleichzeitig, auch sie zeigt sehr starken Einfluss der Hügelgräberkultür." Ez a három kultúra jelenti nála a bronzkor negyedik periódusát az autochton bronzkor telepeinek egy időben történt megszűnése után.

48 A füzesabonyi 77