A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Kovács Tibor: Adatok a későbronzkori egyeki csoport kialakulásához

Kovács Tibor Adatok a későbronzkori egyeki csoport kialakulásához A Középső-Duna-medence későbronzkori történetét alapvető kérdésekben más-más eredményre jutva rekonstruálja Mozsolics Amália la és Bóna István.

1 Részben ez, részben az a tény, hogy az idézett tanulmányok csak vázlatosan foglalkoznak a Közép-Tisza-vidék a Tiszántúl nagy későbronzkori temetőinek anyagával (Rákóczifalva, Hajdúbagos, Egyek) szükségessé teszi a Tisza-vidék későbronzkori leletegyütteseinek feldolgozását. Egy bizonyos területen élt őskori népesség (mint társadalmi gazdasági alakulat) történetét csak teljesen feltárt telepek és temetők vizsgálatán keresztül lehet a maga valóságában rekonstruálni. így a század elején — a kor színvonalának megfelelően — hiányosan feltárt temetőrészek anyagának feldolgozása fontos adatokat szolgáltathat a kulturális és kronológiai hovatartozásuk megállapításához, azonban olyan társadalomtörténeti problémákat vet fel, melyeket csak teljesen feltárt temetők összefüggései oldhatnak meg.

2 A múlt század hatvanas éveiben kezdték meg Egyek község Homokdűlő nevű részén a szőlőtelepítést.

3 A mai Szőlőskert a Tisza, a Korha, a Bodajcs erek által határolt homokos magaslaton fekszik.

4 Félreértésre adhat alkalmat Lehoczky, Jósa és Zoltay számos közleményének címe, akik több esetben az őstelep elnevezést használják, s e cím alatt jórészt a hamvasztásos későbronzkori sírokról számolnak be. Lehoczky és Zoltai publikációi

5 és Zoltai 1910-ben készült ásatási térképe alapján megállapítható, hogy a falu belterületén és a Szőlőskert nyugati oldalán szarmata telepet találtak a feltárók. A telep egyrésze a hamvasztásos temető fölé is kiterjeszkedett. Az egyeki hamvasztásos temetőből az első edények 1868-ban és 1870-ben kerültek a nagykállói múzeumba.

6 Az egyeki leletekről Rómer FIóris is megemlékezik az Archeológiai Értesítő hasábjain,

7 majd a folyóirat 1871 évi számában Hampel József rajzos táblán közli a temető néhány edényét.

8 Az első ásatást Egyeken Lehoczky Tivadar vezette 1903-ban.

9 A feltárt leletanyag füzesabonyi és középbronzkori temetőből, valamint szarmata telepről származik. A csontvázas füzesabonyi sírokat a falu belterületén tárta fel.

10 Megállapítja, hogy a falu keleti határában fekvő Szőlőskert területén hamvait urnába tevő nép temetkezett.

11 Ugyanitt Jósa András 1906-ban egy szelvényben égetett emberi csontokat tartalmazó négy összetört urnát tárt fel.

12 Az egyeki hamvasztásos sírok leleteivel Szabolcs-megye bronzkoráról írt kéziratos tanulmányában is foglalkozik.

13 A múzeumba került egyeki szórványleletekről Kiss Lajos múzeumtörténete,

14 Jósa 1906 évi ásatásáról az 1907 évi alispáni jelentés is beszámol.

15 A gyöngyösi gimnázium tanárai, a tiszafüredi Tariczky Ede

16 75