A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Varga Gyula: Megyei néprajzi gyűjtő-feladatok a bihari részen

Varga Gyula Megyei néprajzi gyűjtőfeladatok a bihari részen A mai Hajdú-Bihar megye tájilag és történetileg könnyen körvonalazható területe a bihari rész, az egykori Bihar vármegye egy része. A régi Bihar megye hidat képezett az Alföld és Erdély között. A két terület kulturális érintkezése főként a Körösök és a Berettyó völgyén át folyt. A nagyváradi vásárokon találkozott a Királyhágó felől jövő nép az alföldiekkel, s tartotta a kapcsolatot egészen Debrecenig. Erdély külön állami léte idején Bihar a Partiumhoz tartozott s mint ilyen elsősorban az erdélyi kulturális hatásokat vette át. Az Erdéllyel való ethnikai érintkezés lényegében csak 1920 után szűnt meg, amikor a trianoni országhatár kétfelé vágta a megyét. A néprajzi kutató azonban a mai jelenségek vizsgálatakor korábbi kapcsolatoknak az emlékeire bukkan. Tájilag ma a Nagy- a Kis-Sárrét és a Berettyó völgye alkot önálló egységet. A megye északkeleti része, a maga homokos szőlőkultúrájával az Ermellékkel, északi része a Hajdúsággal, nyugati pedig a Nagykunsággal mutat kulturális kapcsolatot. A déli részeken, főként a Körösök és a Berettyó mentén több román nemzetiségű falut találunk (Körösszakái, Körösszegapáti, Bedő, Mezőpeterd, Pocsaj, Nagylét a). A megye kulturális arculatának kialakulásánál főként két tényezőt kell figyelembe venni. Egyik a sajátos mocsárvilág, mely egészen a múlt század végén befejezett lecsapolásokig egész sor falunak az életformáját szabta meg. A másik nem elhanyagolható tényező a Bocskai István fejedelem kezdeményezése során kialakult szabadalmazott, ún. „kis hajdúvárosok" szerepe és hatása a községi autonómiák kialakulására. Ennek a tényezőnek főként a határhasználat, állattartás, legelőgazdálkodás kutatásánál van jelentősége. A bihari részek jelenleg a Déri Múzeum gyűjtőterületébe tartoznak. Korábban — bár igen sok gyűjtő megfordult itt — tematikus, rendszeres gyűjtőmunka csak néhány témakörben folyt, önálló gyűjteménye nincs is a megyének. Az esetenként begyűjtött néprajzi tárgyak túlnyomó többségben a Déri Múzeumban találhatók. (1962-ben Komádiban, 1965-ben Berekböszörményben nyílt kisebb helytörténeti gyűjtemény). Ezért mindazok a problémák, melyek országos gyűjtőfeladatként állnak a kutatók előtt, Biharban fokozott mértékben jelentkeznek. (Hogy mást ne említsünk, a felszabadulás utáni nagy átalakulással járó változások kutatása, a paraszti életforma bomlása, az új technika hatása a paraszti szemléletre stb. stb.) De vannak területek, melyek mint helyi adottságok különösen kínálkoznak a néprajzi gyűjtők számára. Helyszűke miatt itt csak a feladatokat sorolom fel, melyek felgyűjtése — mostani ismereteink alapján — a legsürgősebb feladat lenne. 69