A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Béres András: Megyei néprajzi gyűjtő-feladatok a hajdúsági részen

Szükséges, hogy a viseletnek egyes darabjait begyújtsuk. Igen kevés a Déri Múzeum hajdúsági viseletanyaga. Legteljesebb a pásztorviseletek gyűjteménye. A paraszt férfi és női viseletek gyűjteménye elmarad e mögött. Nem nélkülözhetjük a hímzések gyűjtését sem, hiszen ezeket alig, vagy csak nagyon kevéssé ismerjük, s a Múzeum igen kevés darabbal rendelkezik a megyéből, pedig igen élénk bímzőművészetet találunk. Legjobban feldolgozott a szűrhímzés menete és munkafolyamata, díszítőstílus és formakincse, de nem vizsgálta senki a jellegzetes szűrhímzések más egyéb hímzőmesterségre utaló hatásait. Gazdálkodás A hajdúság mint táj, éppen jellegénél fogva napjainkig a mezőgazdasági munkára volt legalkalmasabb. Nem véletlen, hogy a gyűjtők érdeklődését leginkább e témakörbe tartozó problémák vizsgálata kötötte le. Néhány általános vonatkozású összefoglaló munkán kívül, mely a megye néprajzi összképét igyekszik megrajzolni, e területen, a gazdasági munkák vizsgálatában tudunk eredményt felmutatni. Zelizy Dániel, Szűcs István neves munkáin kívül Balassa Iván és Balogh István foglalkoztak tájunk mezőgazdasági kultúrájával, csak újabban kapcsolódott be a kutatási munkába Iváncsics Nándor, aki a vizsgálatok eddigi elhanyagolt területét igyekszik felgyűjteni, így az eketípusok, azok használatát és határhasználat módjait. Hofer Tamás e témakörbe tartozó cikkei is érdekes adalékokat szolgáltatnak Hajdúböszörmény gazdaságtörténetéhez. Ismeretlen azonban a gabonatermelés részletes vizsgálata mellett a tengeri, répa és dohány termelési módja, ezeknek vizsgálata a soronkövetkező feladatok közé tartozik. Nagyon keveset tudunk a hajdúsági táj kertkultúrájáról, a gyümölcs, dinnye és zöldségtermelésről. Helyes lenne vizsgálni a megyében elő bolgárkertészek munkáját és azok hatását a kertészettel foglalkozókra, valamint a virágkertészetet a konyhakertészettel együtt. Nagyon komoly eredményeket várhatunk a Debrecen környéki ún. zöldségtermelő telepek, Mikepércs, Sáránd, Derecske ilyenértelmű megismerésétől. Szép eredményt hozott hajdúhadházi viszonylatban Enyedi József vizsgálata a hadházi káposztatermeléssel kapcsolatban. Viszont szinte ismeretlen a burgonyatermelés menete. A vizsgálandó téma annál is érdekesebb és figyelemre méltóbb, mert egy átmeneti időszakban tudjuk a vizsgált témát rögzíteni, akkor, amikor még a régi munkamód képviselői, vagy hallásból közvetlenül ismerői még élnek és bőséges adalékot tudnak nyújtani. Szükséges ugyanakkor a szocialista gazdálkodásra áttérést is megfelelő formában összegyűjteni, mert ez éppen a változás pillanatában rögzíthető leginkább. E témakörben komoly tárgygyűjtő akciót szükséges indítani. Hiányosak a Déri Múzeumban a mezőgazdasági felszerelések. A régi eketípusok megtalálhatók, de nincs pl. csak 1 db újabb fagerendelyes, vaskormányos eke, pedig több változata ismeretes, hiányzik a kisebb földmegmunkáló eszközök egész sora. Nem teljes az aratás, nyomtatás eszközgyűjteménye sem. Az utóbbi időben elszaporodott, kisebb, házilag készített vetőgépekből, pl. répavető is kellene begyűjteni. Az egyéni gazdálkodásról való áttéréssel ezek a szerszámok használaton kívül kerülnek. A szőlészet, borászat ismeretanyagának összegyűjtésével egyidejűleg sort kellene keríteni a múzeumi emlékanyag összegyűjtésére. Fényképfelvételeket kell készíteni az egyes munkafolyam at okról, s ezzel ki kell egészíteni a múzeum hiányos gyűjteményét. 61