A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Béres András: Megyei néprajzi gyűjtő-feladatok a hajdúsági részen

Szükséges, hogy a viseletnek egyes darabjait begyújtsuk. Igen kevés a Déri Múzeum hajdúsági viseletanyaga. Legteljesebb a pásztorviseletek gyűjteménye. A paraszt férfi és női viseletek gyűjteménye elmarad e mögött. Nem nélkülözhet­jük a hímzések gyűjtését sem, hiszen ezeket alig, vagy csak nagyon kevéssé is­merjük, s a Múzeum igen kevés darabbal rendelkezik a megyéből, pedig igen élénk bímzőművészetet találunk. Legjobban feldolgozott a szűrhímzés menete és mun­kafolyamata, díszítőstílus és formakincse, de nem vizsgálta senki a jellegzetes szűrhímzések más egyéb hímzőmesterségre utaló hatásait. Gazdálkodás A hajdúság mint táj, éppen jellegénél fogva napjainkig a mezőgazdasági mun­kára volt legalkalmasabb. Nem véletlen, hogy a gyűjtők érdeklődését leginkább e témakörbe tartozó problémák vizsgálata kötötte le. Néhány általános vonatkozá­sú összefoglaló munkán kívül, mely a megye néprajzi összképét igyekszik megraj­zolni, e területen, a gazdasági munkák vizsgálatában tudunk eredményt felmu­tatni. Zelizy Dániel, Szűcs István neves munkáin kívül Balassa Iván és Balogh István foglalkoztak tájunk mezőgazdasági kultúrájával, csak újabban kapcsoló­dott be a kutatási munkába Iváncsics Nándor, aki a vizsgálatok eddigi elhanya­golt területét igyekszik felgyűjteni, így az eketípusok, azok használatát és ha­tárhasználat módjait. Hofer Tamás e témakörbe tartozó cikkei is érdekes adalé­kokat szolgáltatnak Hajdúböszörmény gazdaságtörténetéhez. Ismeretlen azon­ban a gabonatermelés részletes vizsgálata mellett a tengeri, répa és dohány ter­melési módja, ezeknek vizsgálata a soronkövetkező feladatok közé tartozik. Na­gyon keveset tudunk a hajdúsági táj kertkultúrájáról, a gyümölcs, dinnye és zöld­ségtermelésről. Helyes lenne vizsgálni a megyében elő bolgárkertészek munkáját és azok hatását a kertészettel foglalkozókra, valamint a virágkertészetet a kony­hakertészettel együtt. Nagyon komoly eredményeket várhatunk a Debrecen kör­nyéki ún. zöldségtermelő telepek, Mikepércs, Sáránd, Derecske ilyenértelmű megismerésétől. Szép eredményt hozott hajdúhadházi viszonylatban Enyedi Jó­zsef vizsgálata a hadházi káposztatermeléssel kapcsolatban. Viszont szinte isme­retlen a burgonyatermelés menete. A vizsgálandó téma annál is érdekesebb és fi­gyelemre méltóbb, mert egy átmeneti időszakban tudjuk a vizsgált témát rögzíte­ni, akkor, amikor még a régi munkamód képviselői, vagy hallásból közvetlenül ismerői még élnek és bőséges adalékot tudnak nyújtani. Szükséges ugyanakkor a szocialista gazdálkodásra áttérést is megfelelő formában összegyűjteni, mert ez éppen a változás pillanatában rögzíthető leginkább. E témakörben komoly tárgygyűjtő akciót szükséges indítani. Hiányosak a Déri Múzeumban a mezőgazdasági felszerelések. A régi eketípusok megtalálhatók, de nincs pl. csak 1 db újabb fagerendelyes, vaskormányos eke, pedig több válto­zata ismeretes, hiányzik a kisebb földmegmunkáló eszközök egész sora. Nem tel­jes az aratás, nyomtatás eszközgyűjteménye sem. Az utóbbi időben elszaporodott, kisebb, házilag készített vetőgépekből, pl. répavető is kellene begyűjteni. Az egyéni gazdálkodásról való áttéréssel ezek a szerszámok használaton kívül kerül­nek. A szőlészet, borászat ismeretanyagának összegyűjtésével egyidejűleg sort kellene keríteni a múzeumi emlékanyag összegyűjtésére. Fényképfelvételeket kell készíteni az egyes munkafolyam at okról, s ezzel ki kell egészíteni a múzeum hiányos gyűjteményét. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom