A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Ötvös János: A Fényi erdő

4. Az erdő jelenlegi formájában sarjerdő — faállománya átlag 30—70 éves. Ez a kis szám nem derít fényt az erdő korára. Fényes Elek híres művében (Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapota, statisztikai és geographiai tekintetben. Pest, 1836—1840.) 1839-ben a faluval kapcsolatban említi az erdőt. Adata szerint 126 éves lenne az erdő napjainkig. A Nagykunyhóban látható 6 db öreg tölgy, melynek korát 200—250 évre becsülik, már Rákóczi Ferenc korára, az 1700-as esztendők tájára mutat. Károlyi László 1468-ban elzálogosította a falut és a hozzátartozó erdőt — ezt az adatot is figyelembe véve kb. 500 évre tehetjük az erdő ismert korát. Még ez a szám is kevés az erdő korának meghatározásához. Mivel az erdő történetéhez emberkéz írta okmányok nem szolgáltatnak elegendő adatot, ezért a természet jeleihez kell fordulnunk s ezekből kell kiolvasnunk az idő történetét. Tudjuk, hogy 22 000 évvel ezelőtt ért véget az ún.Würm jégkor, mikor is a Kárpátok lábától visszahúzódott a jég messze északra s egy hűvös és nedves klíma vált uralkodóvá hazánk felett. A glaciális löszpusztát nyíres erdős tundra váltja fel (i.e. 22—17000) melyen egyre több és zártabb lesz a fenyőnyír erdő. A Nyírségen így alakultak ki a buckaközökben a mocsaras, lápos fűz és nyírligetek Calamagrostis neglecta (Ehrh.) G.M.Sch. jégkori maradvánnyal, a dombtetőkön pedig az erdei fenyvesek. Ez a fenyő-nyír kor, mely 8000 évvel ezelőtt ért véget. E kor emlékét kell keresnünk a Fényi erdőben található dombközi teknőkben — halványan látszik a Körmőben, a nagytrenki teknő már világosabb, a hámfrészi két mocsár pedig beszédes emléke a kornak. Ezt bizonyítja az itt megtalált Urtica kioviensis is. Erdőnk talaja a fenyő-nyír és az ezt követő mogyorókorban (8000—5000) , már megvolt, az erdő mai formájában azonban még nem létezett. A Fényi erdő kora az atlantikus tölgykorba (5000—2500) nyúlik vissza. A meleg, de nedves tölgykor után ismét hűvösre fordult a klíma — ez a szubatlantikus klímájú ún. bükkor, amely 2500—800-ig tartott. Ezután már lényegesebb változás nemigen volt az időj árasban: a síkon és dombon melegebb lesz a klíma s ennek következtében eltűnik a bükk — a gyertyán helyettesíti ezt. Az ezüst hársas tölgyesek — mint a Fényi erdő is — a tölgykor bizonyságai, a tölgy-szil-kőrises keveredés, az Ophioglossum vulgatum és Lilium martagon a bükk-kor visszamaradt emléke. Az erdő korával kapcsolatos megállapításainkat, melyek most még talán merészeknek látszanak, pollenanalízissel szeretnénk alátámasztani. Adandó alkalommal a Nagytrenk és Hámfrész talaján fúrásokat akarunk eszközölni s pollenanalízist végzünk — ennek eredménye adja majd a döntő bizonyítékot e kérdésben. 5. Flóra szempontjából a Fényi erdő a Nyírségi (Nyírségense) flórajáráshoz tartozik — itt van a Nyírség legkeletibb határa, mit jelez a sárga homoknak szürkével való keveredése. Az a körülmény, hogy területileg kapcsolatban van az észak-alföldi (Samicum) flórajárással, valamint a Transsilvanicum flóravidékkel, lehetségessé teszi idetartozó növények jelenlétét is. Az egész erdő területére kiterjedő gyűjtésünk eddig feldolgozott eredményét a következőkben közlöm: Equisetaceae: Equisetum arvense L. [Körmő], Equisetum arvense L. var. nemorosum A.Br.

15 [Körmő], Equisetum hiemale L. [Hámfrész], Equisetum Ыemale L. var. Moorei Newm.

16 [Hámfrész]. Polipodiaceae: Dryopteris thelypteris (L.) A.Gray [Hámfrész], Dryopteris filix-mas (L.) Schott.

17 [Somos], Athyrium 306