A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Tóth Endre: Oláh Gábor utolsó évei

21. Elbeszélő versek. Kőműves Kelemenné. 22. Beethoven: — Michelangelo. Drámai költemények. 23. Dante. — Csokonai. Drámai költemények. 24. Ismeretlen katonák. — Magyarok. Drámák. 25. Magyar Tragédia. (Széchenyi Tragédiája.) 26. Férfitemető. — A király fia v Drámák. 27. Nagy emberek iskolája. — Édes anyám. Drámák. 28. A házasság komédiája. — Élő halott. Drámák. 29. Az asszony ingatag. — Urak és tolvajok. Drámák. 30. Magyarka gyászban ül. — Magyar éjszaka. Drámák. 31. A vasba öltözött asszony. — A függetlenség bajnoka. Drámák. Ezenkívül a nyomtatásban megjelent 45 kötetem." 13 DM. O. G. Napló V. k. 13. 14 DM. O. G. Napló V. k. 10. 15 DM. O. G. Napló V. k. 7. 16 DM. O. G. Hagyaték. Levelezés, — valamint Péter László: Juhász Gyula és Oláh Gábor levelezése. Alföld, 1962: 4. sz. 150—151. — O. G. 1941-ben még 3 levelet írt Kilényi Irmának. 17 DM. O. G. Napló V. k. 38. 18 DM. O. G. Napló V. k. 30. 19 DM. O. G. Napló V. k. 55. 20 Kardos Albert: Oláh Gábor s a Csokonai Kör. (Klny. az 1943. évi Debreceni Képes Kalen­dáriumból.) 21 DM. O. G. Napló V. k. 58. és köv. 22 DM. O. G. Napló V. k. 63-64. 23 DM. O. G. Iratai. 24 DM. O. G. Napló V. k. 89. 25 A Zilahy Lajos által szerkesztett Híd-ban az alábbi Oláh-versek jelentek meg: Új nyelvet adtunk (1941. nov. 4.), őszi fény, téli nap (1941. dec. 23.). 26 A Budapesti Szemlében jelent meg A magánosság szigetén (1941. nov.), a Protestáns Szem­lében az Esti séta (1940. júl.) és — már posthumus közlésben — A jobb és bal serpenyőben című költeménye. — A Kelet Népében megjelent versekkel később, Móricz Zsigmonddal kapcsolatban foglalkozunk. A Debrecenben 1941-ben megindult Tiszántúl с napilap is közölt újabb keletű O. G. verset, A vér zenéjét. Az 1941. évi D. Képes Kalendáriom pedig a „Ha fiam volna" с költe­ményt közölte. 27 A levél szó szerinti másolata Soregi János: Emlékeim és feljegyzéseim Oláh Gáborról с kéziratos memoárjában található. (Debr. Egyetemi Könyvtár. Kézirattár. Ms 13. (80. sz. 24. 1.) 28 Kardos Albert: Id. m. 43—44. 29 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium, 13 591/1941. sz. leirat. 30 Móricz Zsigmond 1941. dec. 5-én, Leányfaluból keltezett leveléből: „Kedves Gábor, ez a levélpapír azért gyűrött, mert vén vagyok. Ideges, vén bolond. Szorult a fiók s kirántottam. Hát egén, így vagyunk. . . Az egész lapot (a Kelet Népét, T. E.) szívesen vágnám be a sut alá. .. Nem lehet semmit megírni. A cenzúra szörnyű... A te versed úgy került be, hogy a nyomda min­den számnál beküldte a cenzúrára. Háromszor visszadobták, de a negyedik nap egy értelmesebb cenzor ülhetett ott s az engedélyezte. . . Igen, a Te Rettentő Bábád! Hát azt hogy gondolod ? Direkt a cenzornak írtad ? Abból csak annyi jelenhetik meg, ami örömhír. Finom kis limonádét tudna belőle keverni a cenzúra. Ha akarod, én beküldőm hozzájuk, de mindent kivágnak be­lőle, akkor kár kiadni. Inkább várjon a sorsfordulatig. . . Ha nem küldesz mást, az újévi szám­ban közlöm a Fekete pillangót. Csak félek, nem fogják engedélyezni, mert az utolsó sora zendülést hirdet. Szeretlek Gábor, mert vagy. Isten áldjon, ölel Zsiga." A levélhez fűzött jegy­zet szerint sem A rettentő bába с elbeszélés, sem a Fekete pillangó с költemény nem jelent meg a Kelet Népében. (Móricz Zsigmond Levelei. II. k. 573. I.) 31 Soregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról. (A Debr. Déri Múzeum Évkönyve 1942. 12 — 14.) 32 Ez úton mondok köszönetet dr. Fornet Béla egyetemi tanárnak, a debreceni I. sz. Bel­gyógyászati Klinika igazgatójának, aki kérésemre felkutatta és áttanulmányozta Oláh Gábor kórleleteit. Segítséget nyújtott azzal is, hogy a költőnek a saját betegségével kapcsolatos, napló­beli észrevételeit orvosi szempontból kontrollálta. 33 Móricz Zsigmond levele Juhász Gézához Leányfaluból, 1942. febr. 21-én: „K(edves) Géza, nem tudom, mit kívántok tőlem. Mi lesz az a koszorúátadás ? A lakáson ? Vagy Gábor ki tud állni valami nyilvános helyen ? Mert ha otthon kell tisztelni őt, akkor nekem nem kell orációra készülni. De viszont hogy fogunk a lakásán darabjaiból, verseiből produkálni, ahogy Csobán írja. (M. Zs. tehát nem tudta, hogy 0. G.jan.5-e óta a klinika lakója. T. E.) Én különben a világ legkönnyelműbb embere vagyok, aki itt fekszem egész héten mozdulatlanul az ágyban s nyögök mint egy kalifa s 300

Next

/
Oldalképek
Tartalom