A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Menyhárt József: Domanovszky György sgrafittoi Debrecenben

nálta Domanovszky az ötösfogat szekerét síkban, a lovakat pedig szinte egymás fölé helyezve. Domanovszky Endre alkalmazott, murális művészetének van egy érdekes jellegzetessége, nagy kedvvel alkalmaz azokon túlnyomó többséggel női alako­kat. A bő szoknyás asszonyi figurák nagyobb foltjaikkal alkalmasabbak a Doma­novszky-féle tér ritmusok megoldására, amelyeket a mozgást adó szép vonalú női karok és lábak játéka tesz gazdagabbá és teljesebbé. A debreceni sgraffitokon a 15 női alak mellett csak 2 férfi alak szerepel. Az említett Gellért szállóbeli gobe­linen is 15 nő mellett csupán 3 férfi alak szerepel, ezek lábai is takarva vannak. 1962-ben az oroszlányi Ady-mozi előcsarnokába festett, kb. hat négyzetméter nagyságú, két oldalán szárnyszerűen felcsapódó freskóján is bő és színes szok­nyákban jobbra balra négy-négy táncoló, perdülő lány között csak egy furulyázó férfi alak van, ez is a földön, illetve a hátáról balra leomló bő redőzetű szűrén ül, így összefogottabb foltot adva. Mindez nagyfokú művészi tudatosságot és a mu­rális műfaj követelményeinak biztos ismeretét bizonyítják Domanovszky Endre művészetében. „Az ember tanulja meg mestersége nyelvezetét" — vallja a mű­vész. Neki ez már sikerült. A nagyvonalú komponálási mód művészetének kere­tévé vált. Nagyszerű festményei mellett számtalan nagyméretű alkalmazott, mu­rális, remek alkotással tette már eddig is gazdagabbá új művészetünket. Ezek so­rába tartozik a debreceni új állomás épület két nagyszerű sgraffitoja is. 18 Évkönyv 273

Next

/
Oldalképek
Tartalom