A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Ferenczi Imre: A török küzdelmek emléke a Hajdú-Bihar mondahagyományában
lorista a történelemkönyvbe olyan lapokat illeszt, amelyek az észhez és a szívhez egyaránt szólnak. A „csacska mesé"-knek nemcsak a tartalmát akarja érteni, tehát nemcsak a lemosolyogni való történelmi hitelét, hanem azt az érzelmi magatartást is, ami ezekben a történetekben benne rejlik. Van tanulnivalónk a folklórkincsből, 44 az emberi tudás és az emberi érzelem e hatalmas ötvözetéből. Most pedig lássuk, mit őrzött meg területünk a török elleni küzdelmekről, s milyen formában tartotta fenn a szájhagyomány. II. 1. A török korral kapcsolatos hiedelmek Egi jelek. A török—időben az égitestek (nap, hold, csillag) különös elváltozását a veszedelem vagy a szabadulás előjelének, égi figyelmeztetésnek hitték. Úgy tudják ma is, hogy üstökös jelezte a török uralom végét (Hajdúbagos, Nagykereki, Hosszúpályi). 46 Mindez azt bizonyítja, hogy területünkön általánosan ismerhettek hasonló hiedelmeket. Kutyafejű törökök. A kutyafejű jelző minden valószínűség szerint a tatárokkal kapcsolatos hiedelmek átvitele a törökökre. Kutyafejű törököt említő adatot (ld. alább az „alagútmondák" с csoportban) Hajdűbagoson és Nagykerekiben jegyeztünk fel. Az ellenség szívének megevése. Bizonyosan a hagyományból merített hiedelmet említ Móricz P. a „Nánási Fodor „major" három aranyekéje" с elbeszélésében. Idézzük: „Fodor majornak az egyik őse az ónodi vitéz Fodor Jakab hajdúhadnagy volt, akit az egri török vitézek egyszer—tőrt vetve neki—lemészárolták azért, hogy szívét megegyék... A babonás török vitézek ugyanis azt a hitet tartották, hogy a hajdúhadnagy szívéből az ő vitézségét, rettenthetetlen bátorságát öröklik." 47 Alagút-mondák. Hajdúbagosról származó közlés: „Nagykerekibe van egy Bocskai-vár. Az alatt van egy pince. Egyik ága Nagyváradig vezet, a másik ága meg Nagyléta felé. Úgy hallottam, hogy a törökök csinálták. Egy ősz öreg ember van benne. Mán többen be akartak menni, de az ősz öreg megjelent nekik és azt mondta: — Mennyetek innen, haggyatok magamra, mert ez az én birodalmam ! 48 Körösszegapátiban általános hiedelem, hogy a török időkben épült alagút vezet a községtől Nagyszalontáig. 49 Nagykerekiben került feljegyzésre: „A vár alatt alagút vezetett. Biharnak mondták, hogy vezetett. Biharon errűl megin' van egy vár, abba vezetett. Ezt még a kutyafejű törökök használták." 50 Nagyszalontán, a Csonkatoronyhoz fűződő mondák egyike így kezdődik: „Mán akárkikípitettík a Csonkatornyot, de nemcsak kincstartónak meg messzilátónak ípitettík, hanem nígy alagutat is csináltak alatta. Az első a nagy eskola eránt jött, oszt ment a Sájber-pusztáján a fődvárnak, szt innét a Kerezs alatt Gyulára. Egyszer a rígi időbe a törökök megtámadták Gyulát, de a gyulaiak nem vótak otthun, Szalontán is csak egy hajdú vót a várba a szógájával; de ezek nem vótak restek, az alagúton átmentek Gyulára oszt egy ágyúval elijesztettík a nagy csomó törököt onnét. . . " 51 Porcsalmy Gyula regényének függelékében 52 a hajdúböszörményi szájhagyományból merített adatokat olvashatunk. Ezekből idézzük 53 : „Szól a nép az alagutakról (a város alatt több helyen találtak ilyenre.. .)." A város határában „Zeleméren is volt alagút. Böszörményben pedig az utcákon vermek voltak, amelyekbe a lakosok a futáskor — mikor a török vagy német jött — féltve őrzött ingóságait elrejtette s azután futottak a tokaji, kallói, ecsedi, pocsaji, székelyhídi stb. vá247
