A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Jakucs István: A csízió és kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra

1912 — 24 Zoltai Lajos, a későbbi múzeumigazgató, 1925 — 28 Szathmáry Zoltán író, 1926—31 újra Zoltai, 1932 — 36 Ecsedy István múzeumigazgató, 1937—38 újra Zoltai, 1939—48 Sőreghy János múzeumigazgató. Értékesek bő címtárai hivatalokról, iskolákról, iparosokról, kereskedőkről, egyházakról stb. De legértékesebb az irodalmi része. Debrecen város történetére valóságos forrásmunka, mert sok cikk foglalkozik Debrecen város és környékének történetével. Különösen Zoltai Lajos, a Déri Múzeum igazgatója ismertetgeti Debrecen templomait és házait, utcáit, vizeit, a környékbeli ásatásokat, elpusztult falvakat. A Református Kollégium híres tanárait Hatvanit, Budai Ézsaiást, Sinai Miklóst, a Kollégium nagy alapítványait, alapítványtevőit, építkezéseit ismertető cikkeket nagy számmal közöl. A Kollégium életéből epizódokat, pl. a diáktűzoltókról. Majd az egyetemről, alapításáról, felavatásáról. Az egyetem tanárainak, rektorainak, a város és az egyházak vezetőinek, a város országgyűlési képviselőinek arcképét és életrajzát közli. Ezen kívül verseket, elbeszéléseket, novellákat közöl debreceni íróktól, országos hírű íróknak (Jókainak, Kölcseynek, Kazinczynak) Debrecennel, vagy debreceni írókkal, költőkkel való kapcsolatait. Kár, hogy ez az értékes naptár nem érte meg az ötven éves jubileumát. 8 Debrecenben megjelent naptárak Az 1900-as évek elejéről még két említésre érdemes naptárt találtam a Nagykönyvtárban. Az egyik címe: Csokonai naptár, 1900—1905 évekről. A Csokonai nyomda kiadványa. Hasznos, mulattató tartalommal és képekkel. A másik 1904 évre. II. kiadás, tehát több évig is jelenhetett meg. Kiadta az „Igazmondó" képes családi hetilap kiadóhivatala. Mindkettő szép kiállítású, értékes és érdekes tartalommal, de úgy látszik, nem tudtak versenyt tartani a Debreceni Képes Kalendáriummal: rövid életűek voltak. Az Egyetemi Könyvtárban még a következőket találtam: (Hogy hány évfolyam volt, azt nem mindeniknél tudtam megállapítani, a zárójelbe tett szám az évet jelöli, amelyik évre szólt a naptár.) 1. Civis naptár. (1894) Tréfás. Szerkeszti: Kis kakas. 2. Debreceni reformátusok képes naptára (1925 —1937) Szerkesztői voltak: Tildy Zoltán, Siposs Imre, Uray Zoltán, Dancsházy Sándor. Némelyik esztendőben Tahitótfalun jelent meg. 3. Hajdúsági képes naptár (1921 — 1922) 4. „Segítsetek" A Szeretetszövetség naptára. Szerkesztették Kiss Ferenc, Papp Béla, Szabó Lajos. (1934-1944). 5. Határidő naptár. (1938) Szerk: Nagy Károly. 6. Magyar naptár (1910—1914) Szerk: Nagy Vince, Uray Sándor. 7. Magyar naptár (1941 — 1942) Szerk: Lehotai Pál. 8. Tiszántúli Kossuth kalendárium (1956—1957) Ezeken kívül voltak még „Diák naptárak" Lányoknak is, polgári iskolásoknak is. Szerk: Csáthy Kálmán. Csáthy Ferenc kiadása. Diák napló (1906—1912) összefoglalásul néhány gondolatot szeretnék felvetni a kalendáriumok hasznáról, történelmi fontosságáról. Régebben a kalendáriumokból készült a legtöbb nyomtatvány. Pintér Jenő szerint a magyar köznépnek többszáz éven át a kalendáriumok voltak szellemi táplálékai. Ortutay Gyula

20 szerint a XVIII. században a kisnemesség volt az olvasóközönsége, majd a parasztság és a kispolgárság, sőt Melegdy szerint a XVI. és XVII. században minden művelt család asztalán helyet 212