A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Jakucs István: A csízió és kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra

lyet Chr. U. szül. után való 1701. Eszendőre írt Neubarth János, Melly Magyar Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra alkalmazott." A Neubart-féle naptárak a következők: 19. 1681. Rozsnyai János kiadása MKSz. 1917. 95. 20. 1682. U. az. Töredék a Kollégium birtokában. Jelzete: R. 702. Említi S. Szabó:

15 21. 1683. Töltési István Sztr. I. 315.1. S. Szabó is uo.

15 22. 1684. Töltési István. Sztr. I. 318. MKSz. 1882. 256. 23. 1685. Töltési István. Sztr I. 318. 24. 1698. Most Vincze Györgynek a kiadásai következnek: RMK. 1520. Címlap ua., mint az 1701. évi naptáré. 25.1701. Ez is Vincze György kiadása. RMK. 1621. Ebből az időből egyetlen, bekötött teljes példány a Kollégium birtokában a többi mind csonka példány. Címlapját már 16 sorral fentebb közöltem is. Ez is kicsi könyvecske, mint a többi, 7x10 cm méretű. 40 levél. A—E-ig 5 ív, 8 levelével. Mivel teljes példány, részletesebben közlöm tartalmát és beosztását. A. 1. Világ krónika. A világ teremtésétől 5650 év telt el. A. 2. Asztrológia. Jelek szerencsés és szerencsétlen napokról. Mikor jó az érvágás, hajnyírás ? B. 8. Versek, jóslások az évszakokra. C. Fogyatkozások. Hadakról, és üstökösökről. De megállapítja, hogy az előző évben nagy hadak voltak, pedig üstökös nem járt. Tehát már nem hisz vakon a babonának. De azért közli a „gonosz aspectusokat jan. 8, jun. 4, okt. 16. D. Históriácskát mond el. Közli az országos vásárok, a „sokadalmak" idejét. Mivel a lőcsei naptárt adták ki, természetesen abban is követik, hogy Attilát és a hunokat is magyaroknak tekintik. 26. 1704. Ugyancsak Vincze kiadása. RMK. I. 1688. 27. 1706. Ennek a jellegzetes naptártípusnak ez a legutolsó példánya. Sztr. 423., MKSz. 1879. 32. Ezeken kívül a Kollégium birtokában van még 6 töredék. Mivel mindenik csak 4, 6 vagy 8 levélből áll, címlapja egyiknek sincs, bizonysággal nem lehetett megállapítani, hogy melyik évből valók. Annyi bizonyos, hogy ebbe a típusba tartoznak a Lipsiai és Vincze közötti korszakba. Valószínűleg a Lipsiai és Rheda Péter idejéből. Az első D. 1-től D. 8-ig 8 levél Ceruzával rá van írva 1610. Tehát Lipsiai idejéből. A II. teljesen ugyanazokból a lapokból áll. A III. D. 3—D. 6,4 levél. A IV. E. 3-Е. 6,4 levél. Az V. С 2-C. 7-ig 6 levél. A VI. Aug-dec-i naptár, utána vásárok, más semmi, csízióval. Itt megszakadnak a naptárak 112 évig, mert 1705-ben Herbeville labanc generális feldúlja Debrecen városát és a városi nyomda is megsemmisül. Szinte hihetetlen, hogy ennyi ideig nem adnak ki naptárt, de ezt bizonyítja az a tény is, hogy a Kollégiumnak nagyhírű professzora: Sinai Miklós történelmi fontosságú naplóját nem debreceni kalendáriumba írta. 5 Debreceni Magyar Kalendárium A hosszú szünetelés után 1819-ben indul meg végre az első mai értelemben vett naptár, amely véglegesen szakít az asztrológiával, a babonás jóslásokkal és komoly történeti s szépirodalmi tárgyú cikkekkel tölti meg hasábjait. Az első számnak címlapja a következő: „Debreceni Magyar Kalendárium az 1819-ik közönséges esztendőre. Készült a két magyar haza hasznára. A' kalendáriumi rendes matériákonn kívül, más szükséges és hasznosan gyönyörködtető dolgokkal együtt. Debrecenbenn, Nyomtatta Tóth Ferenc." Később Tóth Lajos, majd 210