A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Salánki József: Egy ritka könyv vándorútja

(?). A másik beszámolójában négy utazását írja meg egykori tanulótársa, Piero Soderini számára, aki ebben az időben Firenze gonfaloniereje, örökös főkapi­tánya (ma: köztársasági elnöke) volt. Vespucci az olasz nyelvű beszámoló levelet Lisszabonból 1504 szeptember 4-éről keltezte, s nyomtatásban először Firenzében látott napvilágot 1505-ben vagy 1506-ban: „Lettera di Amerigo Vespucci..." címen. Csak ez az egyetlen egy kiadása ismeretes, és Vignaud szerint 1 mindössze hat példányban maradt ránk. Egyik példány árát 9000 frankban szabta meg egy antikvár-katalógus 2 , egy másik alkalommal 1880 körül a londoni Quaritch-cég 13 100 frankot fizetett érte. 3 Mindjárt az olasz nyelvű szöveg megjelenése után, vagy talán vele egyide­jűleg megjelent egy francia nyelvű fordítása is, de ebből egy példány sem maradt ránk. De erről a francia nyelvű fordításról már 1507-ben egy latin nyelvű fordí­tás is készült Saint-Dié francia városban, „Quatuor Americi Vespucii navigati­ones" címen, de nem önállóan jelent meg, hanem Waldseemüller Márton (Ilaco­milus) „Cosmographiae Introductio" с művének a függeléke gyanánt. Ennek a la­tin fordításnak őrzi egy példányát a Református Kollégiumi Nagykönyvtár Debrecen. Könyvtári jele: F. 807 g. Ezért ennek a latin fordításnak a megjelen­tetése körülményeivel és különböző kiadásaival részletesebben kell foglalkoz­nunk a következőkben. II. A XVI. század első éveiben egy kis humanista tudós társaság gyűlt össze Franciaországban, Lotharingia hercegség Saint-Dié nevű városában, Lotharingia uralkodó hercegének, II. Renének a pártfogása alatt, amely magát Gymnasium Vosagense-nek nevezte. A társaság tagjai közül a következőknek volt szerepe a latin fordítás elkészítésében: 1.) Gautier Lud kanonok, a herceg udvari káplánja és egy nyomda tulaj­donosa Saint-Diében. Az unokaöccse, 2.) Nicolas Lud. Az ő házában volt a nyomda. 3.) Martin Waldseemüller, vagy görögösített nevén Ilacomilus, földrajztu­dós és matematikus, a Gosmographia szerzője. 4.) Jean Basin (Johannes Basinus Sendacurius), Vespucci levele latin for­dításának a készítője. 5.) Martinus Ringmann (Philesius) költő, aki három kisebb költeménnyel szerepel. A társaság tagjai közül a nyomdatulajdonos Ludnak támadt az a gondolata, hogy Ptolemaeus (i.u. II. századbeli nagy görög földrajztudós) nagy megbecsülés­ben álló, latinra fordított Cosmographiáját, világ földrajzát új kiadásban nyo­massák ki, új bővített térképlapokkal, kiegészítve a spanyolok és portugálok bámulatos új felfedezései alapján. René herceg segítségével megkapták Nicolaus Canerio portugál tengeri térképét és Amerigo Vespucci négy dél-amerikai uta­zásáról szóló jelentése francia fordítását. Vespucci jelentését olyan fontosnak ta­lálták, hogy elhatározták egy térképpel együtt latin fordításban való kinyomatá­sát, hogy a műveltebb emberek számára szélesebb körben hozzáférhetővé te­gyék. A latin fordítást Jean Basin készítette el, Waldseemüller a térképet és egy Cosmographiae introductiót. Ebben a Cosmographiae Introductió-ban indítvá­nyozta elsőnek Waldseemüller, hogy az Amerigo Vespucci által felfedezett új világot felfedezőjéről Amerikának nevezzék el. A Cosmographiae Introductió­-hoz aztán hozzákötötték Vespucci Quatuor navigationes-ét, Négy hajóútját. így jött létre a mű Saint-Diében és elindulhatott vándorútjára. A kis könyv 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom