A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

azonban az 1830-as években kezdték csak meg a márvány és a kő síremlékek állítását általánosabban, melyet Beregszászi Pál jegyzett fel. Ez ideig, úgy szegénynek, mint gazdagnak a hosszú éveken keresztül kialakult epitáfiummal ellátott fejfát használták valamennyi felekezeti temetőben. Epitáfíumnak hívták azt a sokszor faragással ellátott fatáblát, melyet a fejfára erősítettek a terjedelmes sírfelirat elhelyezésére, mivel a fejfán az nem férhetett el. A temetés alkalmával a temetési menet elején egy funerátor vitte az epitáfiumot, melyen a halott nevén és személyi adatain kívül fel volt tüntetve származása és valamennyi jó tulajdonsága. A Hatvan utcai temetőben 1919-ben Zoltai Lajos lerajzolta Szatmáry Jó14. ábra. Dávid János és neje síremléke, 1846 175