A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

E háromélű síremlék alkalmazását a későbbi időkben még többször megtaláljuk. • Így a Kossuth utcai temetőben az 1870-es években már a romantikus stílus idején is készítettek dús tagozatos lábazattal ellátott obeliszkszerű sírkövet szürke gránitból Bárányi László és neje Zennovicz Júlia részére háromélű kiképzéssel. Itt is csak egy homloklapját használták a felírásnak, de később a leányuk nevét „mint kegyes jóltevőjét" feljegyeztette egy második lapjára a „Debreczeni Reformata Ekklézsia". Mint az előbbi, úgy ez a sírkőforma sem lett általánossá és használata nem terjedt el nagyobb körben. Az 1805-ben meghalt és szegénysoron a Hatvan utcai temetőben eltemetett Csokonai Vitéz Mihály sírjának megfelelő megjelölésére alakult bizottság szorgalmazására csak halála után 31 évvel tervezte meg 1836-ban Beregszászi Pál kollégiumi tanár a három öl (5,70 méter) magas öntöttvas obeliszket. (11. ábra) A síremlék felállítási költségeinek gyűjtésére indított mozgalom, valamint a felirat Kazinczy Ferenc által ajánlott szövege körül támadt érzékenykedés és vita, mely az akkori magyar irodalmi életet mélyen fekavarta, hosszú éveken keresztül késleltette az emlékmű elkészítését. A Kazinczy által felajánlott feliratban ugyanis az a kitétel állott „Arcadiában éltem én is." s ezt a gyanakvó debreceniek sértésnek tartották. Ugyanis az 1800-as évek elején használatos irodalmi lexikonban Arcadia igen jó marhalegelőnek volt feltüntetve, kivált szamarak részére. E felirati szöveget végleg el is vetették. A jelenlegi síremlék tervezésével megbízott Beregszászi Pál okleveles mérnök, rajztanár a felállítás előtt — mint a sír jó ismerője —, Vecsey Józseffel kereste fel a helyet, mely a Hatvan utcai temető északi oldalának legmagasabb természetes dombszerű emelkedésén volt s akkor ott már csak a Csokonai Vitéz Mihály kidőlt fejfáját találták meg — leírása szerint —, az édesanyjának és ifjabb fivérének akkor még álló fejfái között. A fejfáról akkor már hiányzott a költő barátja Dombay Márton által készített feliratot tartalmazó tábla és csak a fejfára vésett Cs. V. M. betűk tanúskodtak annak valódisága mellett. Az igen nagy súlyt képviselő síremlék alapozása során, mely lényegesen nagyobb területen fekszik mint a költő sírja, a Csokonai család többi tagjának még meglevő csontjait is összeszedték és együtt helyezték el a síremlék alatt. A síremléket körülvevő kőlábazatos vasrács kerítést csak később, a századforduló idején állították fel. 10. ábra. Rachbauer Josepha síremléke, J827 171