A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

kőlapot helyeztek el a felírást és a halált jelképező koponya bevésésére. A sírnak ezt a lefedését egyaránt alkalmazták szabadban és kriptában is. Debrecenben ez időben szokásos temetkezési mód mellett a fejfát úgy he­lyezték el a halott fej felőli részénél, hogy annak feliratos része kifelé nézzen. így a szorosan egymás mellé történt temetkezés esetén amikor a sírhantok összeérve egy hantba alakítva képződtek ki,a fejfák írással ellátott részei hozzáférhetők vol­tak anélkül, hogy a sírhantra ráléptek volna. A most ismertetett Batthiány sír­emléknél e szokástól eltérően a fejkő felirattal a sírhant felé néz. Ez indokolt is volt, mivel egyedülálló sír megjelölésére szolgált a megközelítése akadályba nem ütközött. A Kollégium és a református Nagytemplom építésével Debrecenben megho­nosodott klasszicista stílus hatására a síremlékek is új forma szerint alakultak ki. A Kossuth utcai temetőben levő Szombati István és felesége Veresmarti Susánna síremléke mint egy hatalmas fatörzsből kimetszett fejfa van kiképezve. Az 1,65 méter magas henger alakú követ két párhuzamos oldalán lemetszették s tábla szerű felirati helyet alakítottak ki mindkét felületen. A kifelé néző homloklapon Szombati István volt főbíró, míg a sírhant felé néző oldalon felesége, Veresmarti Susánna adatait jegyezték fel az alábbiak szerint: Emlék-kő IX. Esztendeig volt mely kegyes özvegyének Néh. Тек. Nemes Vitzl. Néh. Tekint. Nemes Szombati István Veresmarti Susánna urnák Asszonynak Sz. K. Debreczen Városa Ki 20 esztend. volt Él /// 74 esztend. Hiv Főbírájának 1819-ben múlt ki Ki ennek kebelében mint született 1736-ban Buzgó istenfélőknek, Megholt 1810-ben özvegyek, árvák S egyszersmind Oskolák pártfogóinak 47. észt volt Gyámolinak Kedv. Házastársának. 1827-ben emeltetett. A Szombati—Veresmarti hagyaték felhasználásával épült fel később 1887­ben a Petz Sámuel által neogót stílusban tervezett Kossuth utcai templom, mely­nek kertjében levő emlékoszlopot az adományozók emlékére emelték. Ugyan ebből az időből való Simonffy Sámuel volt főbíró feleségének majd­nem teljesen azonos kiképzésű sírköve, melyet az exhumálás alkalmával, férje sírkövével együtt helyeztek el a Kossuth utcai temetőből a köztemetőbe, mint korábban említett koporsó alakú sírkövek legutolsó példánya mellé. (9. ábra.) A Simonffy Sámuelné sírkövét bár a Szombati—Veresmarti síremlékhez ha­sonlóan egy henger alakú kő két oldalának párhuzamos síkokkal való lemetszése által alakították ki, de csak egy oldalán képeztek ki feliratos résznek és nem kiug­ró táblaszerűen, hanem 2 cm-es bemélyítéssel. A sírkő tetején a kő félgömbszerű kiképzést kapott az oldallapoknak megfelelő lemetszéssel. A felirati rész felett a halált ábrázoló koponya és lábszárcsontpár van domború reliefszerűen kifarag­va. A klasszicista idők formakeresésének egy másik jellegzetes formája a kato­likus temetőben Rachbauer Josephanak emelt 2,32 méter magas háromélű kő síremlék, melynek tetején minden valószínűség szerint egy kereszt állott, de az 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom