A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

Az egykori feljegyzések szerint e síremlék eredetileg a Dobozi temető déli részén emelkedő hátsó legmagasabb dombon feküdt, még további három hasonló síremlékkel a Méliusz sírkövét tartalmazó dombtól délkeletre. E síremlékek szintén a Déri téren nyertek elhelyezést. így az 1735-ben elhalt Bárányi II. Mihály főbíró sírköve, Domokos Lajos főbíró fiának, Imrének és egy erősen sérült, pontosan meg nem állapítható személy síremléke. Ezen sírkövek egy családhoz tartozó halottaké. Külső alakjukra a kövek hasonlóak egymáshoz, mind fekvő koporsó alakú kiképzésűek. E korból való a Kistemplom építésére nagy alapítványt tett Báthori Szabó András és neje Mészáros Anna sírköve, mely a Kossuth utcai temető belsejében, feküdt s innen szállították be a Kistemplom előcsarnokába 1936 május 3-án és itt nyert elhelyezést. (5. ábra) Mindkét kő teljesen egyforma. Bár koporsó alakú 5. ábra. Bátori Szabó András sírköve, 1716 fekvő hatszögű keresztmetszettel bír, mégis lényegesen eltér az előbb ismertetett síremléktől. Ugyanis a keresztmetszete nem azonos a kő teljes hosszában, hanem kónikusan szélesedik és magasodik az egyik vége felé. Még inkább hasonlít a ma is használatos koporsó alakjához. A kövek végei függőlegesen vannak lemetszve és minden tagozat nélküliek, címert nem tartalmaznak. Különbözik a felírásra szolgáló ferde lap kiképzése is mely az előbbihez hasonlítva nem tükörszerűen van tagozattal keretezve, hanem a kő teljes hosszában azonos kiképzéssel fut végig. A tagozatok kialakítása egyszerű. A kő hossza 1,92 méter, szélessége 0,90 illetve 0,76 méter, magassága 0,50 illetve 0,44 méter. A beszállítás idején már erősen kopott volt a kő felülete, így a latin nyelvű felírást csak részleteiben tudta Zoltai Lajos az alábbi magyarra fordított értelemmel feljegyezni: Az egyik kövön: 165