A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai
33 Anjoukori Okmánytár I. 614 és 615. — Szilas szintén korai településű, nevét a tájról nyert falu. Biharban Szil, Szilitelek, Negyyenszil nevű falvakkal találkozunk. Mind a középkorban sűrűbb erdők szil-eseire utalnak. — Ágoston mint személynévből lett helynév ugyancsak XII. századi települést rejthet. 34 Anjou-kori Okmánytári. 604és a Kállay család levéltára 127. regeszta. — Azariás fia András később sokszor szerepel bolthi András mester néven. 1322-ben és 1335-ben servienseinek megtámadása miatt tiltakozik. A tettesek mindkét esetben cégényiek voltak (Kállay család levéltára 303 és 464 sz. regeszták.) — A regeszták a Szabolcs megyei Cégényt összecserélik először Csegével majd a szatmári Cégénydányáddal. — Az utóbbi oklevélből az is kitűnik, hogy 1335-ben Dózsa fiainak Jakab és Pál mestereknek 1335-ben Cégényen már lakott szolgája. 35 Kelet-Magyarországon a XIII. század első feléig keletkeztek azok a falvak, melyek neve személynévi eredetű vagy a környező tájat örökíti meg. (Kniezsa István: Kelet-Magyarország helynevei с munkája, Magyarok és románok.— kötetben. Szerk. Deér József és Gáldi László Bp. 1943. I. 122 — 128.) — A Gútkeledek kezére jutott falvak közül ide sorolhatók Sámson, Demeter, Tamási, Ágoston, Macs és Cégény. Természetesen ide tartozik Adony és Gút. — Csánki több Téglás helynevet is említ. A Szatmár megyeiről tudjuk, hogy többször Szabolcshoz is számították, — XIV. századi település, a Károlyi család faluja volt. 1431-ben praediumnak írták, ma puszta Nyírbéltek, Penészlek és Ömböly határán (Csánki i. m. 486, Maksai i. m. 219). Lipsky feltüntet egy Bihar megyei Téglás praediumot is (Repertórium locorum obiectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaniae occurentium quas aeri incisas vulgavit Ioannes Lipsky de Szedlicsna. Budae 1808. 674.) Talán erről írja Csánki, hogy 1487-ben a szabolcsi Téglást tévedésből Bihar megyéhez számították (i. m. 624.). Csánki még ismertet egy Békés megyei Téglást, (i. m. 654) Gyomával és őszöddel említik 1479-ben, valamint 1418. évi adat alapján Tégláshalom praediumot Zarándmegyéből, a mai Kevermes és Lökösháza vidékén, (i. m. 746.). Lipsky a két utóbbit nem tünteti fel, de tud egy Csongrád megyei Téglásról, (i. m. 674). — Ezt a Téglás pusztát említi Czuczor—Fogarasi is. (Czuczor Gergely—Fogarasi János: A magyar nyelv teljes szótára VI. Budapest, 1874. 160.) — A latin tegula ,cserép' szó átvételi ideje és útja bizonytalan, — magyarázták az olasz tegola ból is. A XII. század végén a magyarban már meghonosodott, ezt bizonyítja a szó szlovák tehla hangzása. A magyar tégla szónak a XII. század vége — XIII. század eleje előtt kellett átkerülni a szlovákba, mert g hangja az eredeti szlovák szavakkal, nevekkel együtt változott át h-vá. (Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1925—29. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. 1/6. 364.) — A téglás melléknév jelentése ,téglával rakott' — szerintünk, feltűnőbb helyen téglával ellátott néha cserepes.' Utóbbit támogatná a Magyar Nyelvtörténeti Szótárban idézett „a háztető szalmás avagy téglás" adat Comenius művéből (Janua linguae Latináé reserata aurea, in hung, lingvam translata per Stephanum Beniamin Szilágyi — Szarvas Gábor — Simonyi József: Magyar Nyelvtörténeti Szótár III. Budapest, 1893. 501.) Összetételben félreérthetetlenül a ,téglával rakott' jelentésre utalnak: 1354: cum integro vico Theglasulcha nominato (Anjoukori Okmánytár VI. 160.), 1357: per vicum Theglasucha, 1373: plateam Teglasulcha nominatam (Szamota István — Zolnai Gyula: Magyar oklevélszótár, Budapest, 1906. 968—969.). Elgondolkoztatóak az Oklevélszótár következő adatai is — 1363/71: ad unum locum Teglauar uocatum és 1334: ad uallem Tyglasweulg wlgo noncupatam (i. m. 968). A vár tehát teljesen téglából épült, így a téglás jelentése, téglával rakott', téglával is épített' lehetett. A Téglásvölgy talán az ott átmenő kővel, téglával rakott, esetleg római utat őrzi nevében. — A tégla, téglás szavakra, 1. a fentieken kívül Bárczi Géza: Magyar Szófejtő Szótár (Budapest, 1941) 304 és az ott sorolt irodalmat. — A Téglás helyneveknek az elnevezés analógiájában talán kapcsolatuk van a Hímes, Hímesegyháza nevű falvakhoz, ha itt elfogadjuk hímes szavunk, díszített — színesen díszített' jelentését. Ez a színesre égetett középkori téglákra utalna. 36 1905—1924 között Zoltai Lajos Balmaz, Haláp, Ohat, Parlag, Zám, Csecs, Monostor, a két Gút, Macs, Szalóksámson, Soma és Lomb faluk templomait tárta fel. (A Déri Múzeum Jelentései 1907:27, 1908:41 -49, 1911:42-53, 1912:44-46, 1913:49-53, 1914:12, 1924:9, 1925:7 és Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI—XV. századokban, (Debrecen, 1925) 46 és 51—52. valamint Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. (Debrecen, 1936) 96—99. — Az 1914-ben megásott Szalóksámson temploma körüli temető utolsó téglasírjait az újföldek 1876. évi kiosztása utáni tulajdonosok szántották ki. 37 Sőregi János részletes ásatási beszámolóját 1. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934. (Debrecen, 1935) 103-147. 38 Kállay család levéltára. — 446. regeszta. Az oklevél a regesztázó szerint több helyütt elmosódott, nyilván ez okozta a félreértést. 39 Kállay család levéltára. — 743. regeszta. Biri-i Tamás bolthi András mester sógora volt. — 40 Az egyházak patrociniumának analógiáihoz, a kelet-magyarországi X— XI. századi te10* 147
