A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Komoróczy György: A munkásmozgalom történetének néhány kérdése Hajdú-Bihar megyében az ellenforradalmi korszak idején (1920–1944)

ért most egész Európa harcol... Ez az eszme adta 25 évvel ezelőtt az Apa kezébe a fegyvert, amidőn megtisztította Magyarországot a bolsevizmustól".

19 íme: ez volt az ideológiai állásfoglalása Debrecen uralkodó osztályának, a cívisek társadalmának az ellenforradalom időszakában. S ugyanilyen jelenségek érvényesültek a megyében is. A politikai gyakorlata pedig ebből következően a régen idejétmúlta elgondolásokat valósította meg. Amikor 1919-ben, illetve 1920-ban hatalomra került az ellenforradalom, visszaállította „a feudalizmus számtalan örökségét", elsősorban a nagybirtokrendszert.

2

* Megyénkben a fináncoligarchia mellett ezek a nagybirtokosok birtokolták a hatalmat elsősorban Biharban. Természetes, hogy ezek minden terhet a dolgozók vállaira raktak. Mindjárt 1921 elején az Országos Földműves Szövetség antibolsevista konferenciát szervezett, miután „az úrgyűlölet érzelmeinek a mezőgazdasági lakosság között való folytonos terjedése sietésre int".

21 Hajdú és Bihar megyék földesurai, a Földműves Szövetségnek már 1919 januárjában jelentkező kizsákmányoló képviselői siettek csatlakozni minden ilyen osztálypolitikát hirdető irányzathoz. Nem véletlen, hogy a működését 1921 júniusában megkezdő Országos Földbirtokrendező Bíróság itt még azt a látszateredményt sem tudta felmutatni, amit másutt elért. Elutasították az igénylők egy részét,

22 sőt mindjárt július 9-én sietett kijelenteni a főispán, hogy „a birtokrendezés politikája a legnagyobb körültekintést parancsolja", amelyhez „csak óvatos kézzel és biztos látással" szabad hozzányúlni, hogy „az alkotó szervekben szóhoz ne juthasson a demagógia".

23 Továbbmenően a városi közgyűlés felterjesztéssel élt a kormányhoz, azt kérve, hogy „a városok tulajdonát képező földbirtokok a földreform hatálya alól kivétessenek".

24 Ez a határozat 1922. nov. 11-én született meg a cívisek városában, akik 1924. ápr. 30-án a nagybirtokokból (értsd: megyei) hajlandók lettek volna valamit juttatni, de 1930. nov. 27-én már ezt is soknak tartották és csak a hitbizományokra korlátozták volna a földigénybevétel lehetőségeit.

25 Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy a Debreceni Mezőgazdasági Bizottság csakis az 1000 kh-n felüli birtokokat vonta volna már 1923-ban a „Nagyatádi-féle földreform" hatálya alá, s az alatt semmiféle földbirtokot nem lett volna szabad érinteni.

29 Ugyanebben az időben a vitézi telkek részére könnyen megszavaztak 300 kh területet 1921. dec. 30-án.

27 Ilyen módon kívánták kielégíteni a Debrecen és a két megye területein élő földnélkülieket. Ez volt az az egészségesnek kikiáltott földbirtokpolitika, amelyre a város vezetői oly büszkék voltak! De hasonló elnyomás érvényesült a munkásokkal szemben is. Az 1920—1921 közötti időben igyekeztek életrekelteni olyan munkásszervezeteket, amelyeken belül le akarták szerelni az elégedetlenséget. De a leghatározottabban megtiltották, hogy a GyOSz keretébe tartozó vállalatok osztályharcos magatartásáról ismert munkásokat alkalmazzanak.

28 Debrecen maga 1909. ota testületileg tagja volt a GYOSZ-nak s 1920-ban ezt a tagságot igyekezett sürgősen feleleveníteni a Tanácsköztársaság leverése után.

29 A munkásosztály jobboldali szervezeteinek kialakítása érdekében éppen a GYOSZ tagsággal való együttműködés céljából Debrecen főispánja már 1920. április 30-án elrendelte, hogy a „Munkásvédelmi Bizottság" irányítása alatt a debreceni katonai körletparancsnokság védelmi osztálya területén kell fenntartani.

30 Ennek a rendelkezésnek szelleme és politikai tendenciája érvényesült az egész ellenforradalmi időszakban, különösen az állami monopólium keretébe tartozó dohánygyárban, ahol a Nemzeti Munkavédelem részéről történő felhasználásra tudatos es tervszerű toborzás folyt a sztrájkok letörése céljából pl. 1925-ben és más időszakokban.

31 Többek között ebben a gyárban már az étkezés kiszolgáltatásának módjára tett bármiféle észrevétel is azonnali elbocsájtást vont maga után minden különösebb fegyelmi eljárás nélkül.

32 Gazdasági és ideológiai összefogás alakult ki a várost vezető hatalom és a legszélsőségesebb jobboldali társadalmi szervek között. Ennek tartalma politikai téren az ún. és állandóan hangsúlyozott „keresztyén gondolat"-ban jutott kifejezésre, amely valójában a sajátos magyar fasizmus debreceni változatában érvényesült s hatott ki az egész megye területére. Helyhiány miatt csupán egy-két megnyilvánulásra utalhatunk a fenti elv érvényesülése területén. Nem tekinthető véletlennek, hogy az a társadalmi tömörülés, amelye antant segítséget kért 1919-ben, mint láttuk, 1920-ban már megalakította az Ébredő Magyarok Egyesülete helyi csoportját, sőt önálló szatócsüzlet 78