A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Kiss Sándor: A debreceni Református Kollégium és diákjai 1848/49-es szabadságharcban

Alföldi Hírlapot járatja. Az utóbbira vonatkozóan, ha valaki nem ismerné, — hiszen, ennek már száz éve — megemlítjük, hogy erősen forradalmi volt.

17 Egyik tanára, Lugossy József elárverezve minden ingóságát, beállt a nemzetőri csapatba, s együtt harcolt diákjaival a szabadságért.

15 1849. augusztusban elnémultak a fegyverek. A vad zsarnokság szörnyű dühe szedte áldozatait. A Kollégium is sok zaklatásnak volt kitéve. Ennek következtében semmisítette meg a tanári kar a tanárkari gyűlések jegyzőkönyvében az 1848. májusi három és júniusi két előterjesztést és határozatot.

19 Ki tudja mennyit mondhatnának el ezek az olvashatatlanná tett sorok a forradalmi Kollégiumra, tanári karra és ifjúságra. Másfél évi szünet után újra megnyitotta kapuit az öreg Kollégium a főiskolások és gimnazisták előtt. Számuk azonban nagyon leapadt. 1848. áprilisban 408 volt a főiskolások száma, 1849 októberében csak 246 jelentkezett. A gimnázium két felső osztályában 81 helyett 33 jött vissza.

20 Hol maradt a többi? Talán a csatamezőn, vagy idegenbe bujdosott, bitófán végezte fiatal életét, vagy börtönben sínylődött, vagy talán hazájában hontalanul bujkált. Mint ahogy sok ifjú apjának lett hasonló sorsa.

21 Alig kezdődik meg a tanítás, egy felsőbb parancs érkezik a superintendenshez: azok a főiskolára jelentkezett ifjak, akik „úgynevezett" honvédek voltak, és akiknek elbocsátó levelük nincs, katonai szolgálatra kötelesek s katonai hatóság alá tartozóknak kell tekinteni őket.

22 Szoboszlai Pap István egy darabig hallgat róla, de aztán nem akarja vállalni egyedül a felelősséget. Agyonhallgatni nem meri, határozott rendelkezést sem akar kiadni. A tanári kartól kér véleményt. A tanári kar határozata, hogy ők a paranccsal szemben véleményt adni nem tudnak. A tanári kar felvesz mindenkit, aki jelentkezik, s a feltételeknek megfelel. Azokat, akik honvédek, s nincs elbocsátó levelük — a parancsnak megfelelően — feltételesen veszik fel. Sokan voltak a diákok között, akik úgy próbáltak az üldöző zsandár-szemek elől eltűnni, hogy másik iskolában folytatták tanulmányaikat. A debreceni Kollégiumba is többen jelentkeztek, akik 1848-ban más iskolában jártak. Ez adja az indítást a püspöknek arra, hogy ebben az ügyben is véleménynyilvánításra szólítsa fel a tanári kart: más iskolából jött tanulókat be lehet-e fogadni, és a másfél évig távol levő diákjainkatviszsza lehet-e venni? A tanári kar véleménye, hogy a Kollégium visszatérő diákjait, akik bár huzamosan távol voltak, felveszik abba az évfolyamba, amelybe saját tudomásuk és jegyzőkönyveik szerint következnek; más iskolából jötteket pedig a felmutatott hiteles iskolai bizonyítványuknak megfelelő osztályba. A tanári kar ezzel ismét forradalmi szemléletéről tesz bizonyságot. Nem az a kérdés, hogy felvegyék-e a volt honvéd-diákokat hanem, csak az, hogy melyik évfolyamba. Amikor az üldözés egy kicsit enyhül, s híre megy a professzorok magatartásának, egyre-másra jönnek a volt honvéd-diákok. November 5-én hatan jelentkeznek. Ettől kezdve 1850. január végéig 3—4 naponként egyszer-egyszer 4—5 is kéri befogadását az öreg Kollégiumba, amelynek ajtaja mindegyik előtt megnyílik.

23 Ez sem folyhatott zavartalanul, mert erről tudomást szereznek a legfelsőbb helyen, s a magyar nép elnyomásán gondosan őrködő osztrák s magyar urak gondoskodnak róla, hogy az előbbi rendelkezést megszigorítsák. December 27-én megjelenik az új 56