A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Kiss Attila: Debreceni későközépkori vaseszköz-lelet
azonos az előzőkkel. Hossza: 40,5 cm, penge szélessége középen: 1,7 cm, penge hátának vastagsága középen: 0,4 cm, súlya: 134 g. (2. kép 4). 7) Vas nádvágó. Pengéje a hegye felé szélesedik, háta ívelt. Vékony nyakának vége visszahajtott, „makkos". Hossza: 36,5 cm, penge legnagyobb szélessége: 4,9 cm, foka vastagsága: 0,4 cm, súlya: 242 g. (3. ábra 1). 8) Vas lándzsahegy. Megnyúlt formájú, köpűje hatszögletes, hosszú, egyenes élű pengéjének közepén mindkét oldalon gerinc fut végig. Metszete lapos rombusz. A friss törésfelületű köpűben a rúdra erősítésre szolgáló vasszeg, amely a penge síkjában fekszik, belsejében fanyomok. Hossza: 48,5 cm, köpű szélessége: 3,5 cm, penge legnagyobb szélessége: 4,7 cm, súlya: 585 g. (3. ábra 2). 9) Vas lándzsahegy. Hosszú, csúcsban végződő pengéjének közepén gerinc fut végig, metszete lapos rombusz. Köpűje hatszögletes, melynek alján a penge síkjában egymással szemben elhelyezkedő két lyuk van, az egyikben szögletes fejű vasszeg. A köpű belsejében fanyomok. Hossza: 41,2 cm, köpű szélessége: 3,7 cm, penge legnagyobb vastagsága: 4,1 cm, súlya: 750 g. (3. ábra 3). Valamennyi tárgy felülete erősen rozsdás 2 . A lelet vizsgálatakor felfigyeltünk arra, hogy a sarlók csak „C" — alakban fektethetők lapjukra, így a vágó felület közepétől a penge ebből a síkból felhajlik, s élük ebben a helyzetben jobbról-balra haladó ék-metszetű. Az őskori sarlókat 3 és középkori kaszákat az egyik oldalon futó gerinc és a leleteinkhez hasonló irányú hajlásúk miatt csak úgy használhatták, hogy a sík rész volt alul. Ennek a megfigyelésnek alapján felmerül az lehetőség, hogy sarlóinkat esetleg balkezes használatra készítették. Ebből a szempontból megvizsgáltuk a MNM Történeti Múzeum Középkori Osztályának és a MNM Néprajzi Múzeum sarlógyűjteményét. Ennek alapján megállapíthattuk, hogy a sarló jobb, illetve balkezes használatát nem az él metszetének iránya, vagy a penge hajlása dönti el. Ennek módját a megvizsgált sarlók és néprajzi megfigyelés szerint 4 az szabja meg, hogy a sarlók élének a vágást megkönnyítő apró fogazása melyik oldalon van. Munkaközben a fogazásnak alul kell lennie, mert a tapasztalat szerint így vág legjobban, ennek megfelelően a fenés az ellenkező oldalon történik. Sarlóinkat fogazással lefelé tartva azonnal megállapíthatjuk, hogy mindegyik jobb kézben volt használható. Itt jegyezzük meg, hogy az idézett gyűjteményekben nem találtunk balkezes használatra készült sarlókat 5 . A recens példányokon végzett vizsgálat alapján a fogazást reszelővel végezhették. A balták kifejezetten fahasításra szolgáltak, élük azért kerekített, hogy a fába mindig élükkel, s nem hegyükkel álljanak bele, így ugyanannyi erővel eredményesebb munkát lehet végezni. • • • Mivel leletünk nem telephelyről, vagy sírból került elő, s mivel a tárgyak egy csomóban feküdtek, ezért tervszerűen elrejtett eszközöknek kell tartanunk azokat. Felhasználhatóságuk szerint mezőgazdasági és hadi jellegű tárgyak. A leletegyüttes tipológiai alapon az ős- római- és népvándorláskorban nem helyezhető el, s éppen ezért arra gondolhatunk, hogy a középkorban készülhettek. Szabó Kálmán Kecskemét-árvaházi ásatásából cserépbográcsokkal, XII— XIII. századi kerámiával, korai típusú kengyellel 32
