A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban

jelent adatokra. Leginkább Béres A. feljegyzései közelítik meg a teljességet^ az ő általa leírt elbeszélések életszerűbbek, hitelesebbek. Ugyanakkor felhasználunk jónéhány olyan forrást is, amely csak részben tart kapcsolatot az elbeszélő néphagyománnyal. Itt elsősorban a hajdúk emlékeit őrző hely- stb. nevekre, továbbá a kisebb-nagyobb történeti eseményeket megörökítő krónikákra, helytörténeti munkákra és az egykori hajdúéletről szóló irodalmi feldolgozásokra gondolok. Itt-ott szóba kerülnek a hajdúreliquiák is, amelyek könnyen lehettek indítékai a mondaképződésnek. A népmonda keletkezése szempontjából ezek komolyan tekintetbe veendők,

17 mi azonban csak másodlagos /orrásoknak tekinthetjük őket. A népmonda elsősorban költészeti alkotás. Természetéből adódik, hogy a történeti valóság torzítást szenved benne. Néha hihetetlen túlzás jellemzi, néha meg könnyűszerrel kihámozható belőle a történeti valóság. A hajdú-mondákra ez utóbbi a jellemzőbb. Nem lepődhet meg tehát senki azon, ha a szóban forgó mondák oda mutatnak, ahol a történetkutatás is igazolta a hajdú-telepek létezését,

18 s azon sem, ha a hajdúk tényleges küzdelmeit tükrözik, mint azt az alábbi csoportosítás elárulja. A hajdú-hagyományok három nagy csoportba sorolhatók: I. Bocskai István és szabadságharcának emlékei. II. A hajdúk török-elleni küzdelmének hagyománya. III. A hajdúk rác-ellenségének hagyománya. Ahajdúknak a magyar nép történetében betöltött szerepéből természetszerűen következnék még egy külön hagyománycsoport, amely a hajdúk nemzeti mozgalmainkban való részvételével foglalkozna. Ügy véljük azonban, hogy nem szükséges annak beiktatása, mert a hajdúk küzdelmének két alapvető vonása, a német- és török-ellenesség már eleve benne foglaltatik az első kettőben. Mivel a rendelkezésre álló hagyomány-anyag ismertetése túl hosszúra nyúlna, ezért külön dolgozat keretében foglalkozunk a jelzett csoportokkal. E helyen a Bocskai személyéhez és Habsburg-ellenes küzdelméhez kapcsolódó hagyományokat mutatjuk be a következő csoportosításban: 1. A Bocskai-család eredetmondája; 2. a Bocskai birtokaihoz fűződő hagyományok; 3. Bocskai szabadságharcának emlékei; 4. a Bocskai nevét őrző emlékhelyek, reliquiák. 1. A Bocskai-család eredetmondája: A Bocskai-nemzetség eredetéről Béres A. a következőket jegyezte fel Kismarján 1954-ben. ,,Micbánnak a feleséginek hét gyermeke született,, mind fiú lett. A bába asszony el akarta üköt pusztítani. Az apjok, Micbán helyezte el üköt, hogy el ne pusztíccsák. Abbul a hét gyermekbül lett egy, ez a Bocskai. A Felvidéken kapott egy Bacskó nevű falut, onnan lett a neve Bocskai. Azután oszt úgy haladt feljebb, feljebb, úgy hadakozott, hogy erdélyi fejedelem lett. Sajti, Oszlányi, Egresi, Kiss, Bakók mind a Bocskai emberei vótak. Még ma is úgy mondják, hogy megyén a Sajti szigetbe vagy megyek a Bakóríthe. Mi úgy tudjuk, hogy Bocskai itt született Kismarjába. De mások azt mondják, hogy Kolozsváron született. De az apja-anyja itt feküsznek. A Micbán családiul származott Bocskai. Mind a hét gyerek megmaradt, csak mind máskíp híjták. 217