A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén

77 Birkának a merinói fajtákat nevezik. A juh elnevezése csak a hosszú, fehér, vagy feketegyapjas pödröttszarvú állatok megjelölésére szolgált. „A XV. századtól kezdve előfordult a birge és birka szó is az idegen telepesekkel bejött idegen eredetű juhok megjelölésére." Hankó Béla: A magyar juh. Term. tud. Közi. 1937. évf. 374. Túri Mészáros István: Alföldi élet. Kecskemét. 1928. 60. 78 Hankó Béla: A magyar juh. Term. Tud. Közi. 1937. 379—380. 79 Hankó Béla: Az ősi magyar fekete juhnyáj. A Hortobágyi Múzeum kiadványai. 4. sz. 22—23. Debrecen, 1941. 80 Ecsedi István: Hortobágyi pásztorviselet. NÉ. XV. (1914.) 40. jegyzet. 81 Béres András: Adatok a juhászkampó készítéséhez és használatához HajdúBihar megyéből. Rthn. LXIV. )1953.) 260—262. Béres András: Hortobágyi pásztortáncok. I. Tánctudományi tanulmányok. Bp. 1958. 95—105. 82 Bodgál Ferenc: A rézöntés technikájához. (Az edelényi juhászkampó. Ethn. LXX. (1959.) 369—391. 83 Tálasi István: A kiskunsági nép állattartása. Bp. 1936. 50. 84 Gönyei Sándor: Juhászkampókészítés Balmazújvárosban. NÉ. XXXI. (1939.) 73. 85 Béres András: Adatok a juhászkampó készítéséhez és használatához HajdúBihar megyéből. Ethn. LXIV. (1953.) 263—265. 88 Gönyei Sándor: i. m. 73. 87 Cserépfalu Egerhez 12 km. 88 Ecsedi István: Hortobágyi pásztor és betyárnóták. Debrecen 1927. 40. 33 sz. nóta. 89 V. ö.: Luby Margit: Fogyó legelőkön. Bp. é. n. 96. V. ö.: Kovács László: i. m. 106. 90 Kovács László: i. m. 106. 91 Béres András: A Déri Múzeum Debrecen környéki díszes pásztorbotjai. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1957. 83—118. 9i A káptalani birtok ilyenformán is rányomta bélyegét a pásztorok életére. Az itteni pásztorok a többitől eltérően nagyon vallásosak voltak. 93 V. ö.: Heiner Heimberger: Von Schippenschmieden und Schäferschippen. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde. (Az edelényi juhászkampó.) Ethn. LXX. V. ö.: Heiner Heimberger: Von Schippenschmieden und Schäferschippen. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde. 1955. 61—62. 94 Bodgál Ferenc: A rézöntés technikájához. (Az edelényi juhászkampó.) Ethn. LXX. (1959.) 389. 95 Madarassy László: A magyar pásztorművészetről. Bp. 1932. 96 Rudolf Weinhold — Berlin: Bäerliches Arbeitsgerät inden Museen Mecklenburgs. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde. 1959. I. 95., 108. 97 Lükö Gábor: A hortobágyi pásztorművészet. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1938. 123. 98 Herman Ottó: Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. Bp. 1898. 74—76. 99 Saját gyűjtés, Nádudvar. 1952. 100 Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete. Debrecen, 1914. 22. 101 Margalits Ede: Magyar közmondások és iközmondásszerű szólások. Bp. A milléneum évében. 471. 10i Ecsedi István: A hortobágyi pásztorviselet. NÉ. (1914.) 21—56. 51. 103 V. ö.: Keresztúry Sándor: Ostorkészítés Szalonta vidékén. NÉ. XVIII. (1926.) 85—90. 141—144. 104 Madarassy László: Alföldi pásztorok szíjjártó készsége. NÉ. VII. 1906. 85—90. 105 V. ö.: Keresztúry Sándor: i. m. 142. 106 Tálasi István: A kiskunság népi állattartása. Bp. 1936. 75. 107 Ecsedi István hagyatéka. DMA. Ngy. 71. 108 Madarassy László: Művészkedő magyar pásztorok. Bp. é. n. 86—97. 109 E karikásgyűjtemény tudományos feldolgozása a szerző munkája nyomán folyamatban van. 110 Saját gyűjtés. Hajdúnánás, 1952. 111 Iváncsics Nándor feljegyzése nyomán. 112 Luby Margit: Fogyó legelőkön. Bp. é. п. 1:02—-ЖОЗ.