A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Béres András: A Déri Múzeum 1958–1959-ben

tív szellemben folyó munka lehetővé tette a fokozódó eredmények elérését. Lényeges változást jelentett múzeumunkban az 1959-es esztendő gazdasági vonatkozásban. Költségvetésünk lehetővé tette a múzeum anyagának, berendezésének, felszerelésének fejlesztését, mely a jó munkát segítette elő. Ugyanakkor nehézségek jelentkeztek a gazdasági ügyintézésben, mivel a múzeum az év elején tért át a kettős könyvelésre, azonkívül az adminisztrátor személyében beállott változás is okozott bizonyos zavarokat. Sikerült mégis az év végére a pénzügyi gazdálkodást teljesen rendbehozni s ez biztató kezdetet jelent az 1960-as esztendőre. A Déri Múzeum dolgozói a munkaterv alapján, a munkaértekezletek segítségével, s helyes irányú öntevékeny munkával, a Párt politikai irányelveinek szem előtt tartásával végezték munkájukat, ami jelentkezik a tudományos munkában és a múzeumi belső munkában egyaránt. A múzeumlátogatókkal való kapcsolat egyre intenzívebbé vált, s a tíz éve meglevő állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások rendezésével sikerült látogatóink számát nagy mértékben növelni. Elértük ebben az esztendőben, hogy látogatóink száma mindössze 11 fővel kevesebb, mint a leglátogatottabb esztendőben, 1952-ben. Kiállításaink, így elsősorban a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára rendezett kiállítás, az Ady-emlékkiállítás, vagy a kínai kiállítás, Benczúr Gyula gyűjteményes kiállítása, igen sok látogatót vonzottak. A kiállítások megrendezése során elsősorban a közönség nevelését, politikai tudatának átalakítását tartottuk szem előtt, ugyanakkor a szocialista nemzetköziség gondolatát is igyekeztünk terjeszteni s a látogatókban felébreszteni. Nagyon komoly eredményként jelentkezik munkánkban a szocialista élet dokumentumainak gyűjtése, melyet történész szakember hiányában az év során Iváncsics Nándor végzett, s máris jelentős fényképes és tárgyi dokumentáció van birtokunkban Debrecen üzemeiről, munkásmozgalmáról, a termelőszövetkezetek alakulásáról, fejlődéséről. Tervünk az, hogy a már megindított gyűjtést tovább fokozzuk, kiegészítve, mint ahogy már erre is van példa, veterán munkásmozgalmi harcosok emlékezéseivel, melyeket részben írásos formában, részben magnetofon felvételen kívánunk megörökíteni. Kialakult jó kapcsolatunkat a helyi Párt- és tanácsi szervekkel továbbra is sikerült fenntartani, néhány vonatkozásában megerősíteni. Terveinket a Megyei Pártbizottság és a városi, megyei tanács vb. szervekkel rendszeresen megbeszéljük. A Nőtanáccsal kiépített jó kapcsolatunknak eredményei abban is jelentkeznek, hogy a Nőtanács kiállításainkra rendszeresen megszervezi csoportjait, azonkívül látogatják a múzeum egyéb rendezvényeit, s előadások tartására kérik fel a múzeum dolgozóit. Rendszeres kapcsolatunk van a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárával, Néprajzi és Történeti Intézetével, a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Debreceni Nagykönyvtárával, a Debreceni Állami Levéltárral, a TIT Hajdú-Bihar megyei szervezetével, a Pedagógus Szakszervezettel, valamint az általános és középiskolákkal. Az iskolák tanulóiból muzeológus szakkör működik rendszeresen a múzeumban, a néprajzszakos egyetemi hallgatók pedig rendszeres múzeumi gyakorlatra járnak be hozzánk. Múzeumunk az év során számbavette és felügyeletét kiterjesztette a megyében működő iskolai és helyi kisebb gyűjteményekre vagy gyűjtemény-kezde7