A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)
Sápi Lajos: A debreceni nagyhíd
kifoly a Városról. A több sok Vizzel dolgozó Mester Emberek is tartoznak a Viz kieresztése körül magokat a Vargák eránt tett Rendelésekhez tartani. A Szappanosok pedig a Szappan ajját az uttzára kihordani ne merészelyék, hasonló 3 írt büntetés alatt. 13. Az Uttzák tisztaságára való Vigyázás a Kapitányoknak és Tizedeseknek hites kötelessége: ezek azért úgy vigyázzanak, hogy mindenféle tilalmas dolgokért azonnal megbüntessék a Gazdát, mert ha ezt cselekedni nem fogják, mindannyiszor ők fogják a 3 Rh. frtot megfizetni. 14. Az Árkok és Folyók ásásának igazgatása mint eddig úgy ennek utánna is Geometra Kovács György uramra bizattatik; de mivel ezzel igen sok dolga lesz, fizetése pedig kevés vagyon, jónak Ítélné a Deputatio, hogy az a 100 Rh. írt, mely már a végre 1785-ik Esztendőben projectálva volt, adódgyon hoc titulo a mostani 200 írtból álló fizetéséhez. 15. Minden uttzában szükséges lenne 30 Rh. frt és 6 köböl Ruza fizetéssel egy Embert tartani, a ki szüntelen arra vigyázna, hogy mihelyt az árkokon vagy folyókon valami hibát lát, azt azonnal igazíttsa meg; mikor pedig a zápor eső az árkokban nevezetesebb hibát tsinál, akkor a Rabok is ezeknek tisztítására fordítódhatnak. Ad 15. A fogadandó Emberek tartoznak Geometra ur mellett a Város Ganálisai ásásában szüntelen dolgozni. 16. A Gyalog-Utak szintén olyan szükségesek, mint a Szekér-Utak: ezekre nézve szükséges lészen a Házak alatt mindenütt olyan gyalog Pallókat tsináltatni, mint már némely uttzákon vagyon. 17. A mikor Földhordásra, vagy egyébb végre Szekérre lészen szükség, a Talyigás-Béresek oda fordíttassanak, minthogy ezek tsupán e végre voltak felállíttatva; hozzájok pedig még kettő állittassék fel. 18. Mivel pedig ezen Munkáknak mind véghezvitelére, mind fenntartására Pénz kívántatik, ugy itéli a Deputatio, hogy az uttzaszer, ugy is az ilyen közönséges szükségekre lévén íelvetve, fordittassék e végre, és ha ez elég nem lenne, a vámbeli jövedelem is pótolja ezen Fundust. Mely ekképpen ki dolgozott Projectumot a' T. N. Tanátsnak és Communitásnak alázatosan referályuk. Debreczen: 23-a Januar 1799. Meszena Sándor Polgár Mester mpr." stb. E javaslatnak azonban csak kis része lett végrehajtva, így az árkok egy részének rendezése, míg a többi rendelkezés megtartatásával a tanács tovább is foglalkozott. Figyelemre méltó a kirendelt bizottság 1. pontban lefektetett megállapítása a város elterpeszkedéséről s e miatt az utcák burkolatlanságáról ha meggondoljuk, hogy ez időben a város laksűrűsége háromszor nagyobb volt a jelenleginél. Az utak kővel való burkolására pedig még gondolni sem mertek. A javaslatnak megfelelően Kováts György később tervet készített — a városi levéltárban őrzött rajz tanúsága szerint — a jelenlegi Széchenyi utca víztelenítéséről, 18 melyet a következő felírással látott el: „Német Uttzának azon Rajzolattya mely szerint kellene az árkot az Házak rendinek hajlásához képest az uttza közepire rendes menetelre vétetni: Ugy nem külömben mi módon és meddig kellene ezen uttzát a' hol leg, keskenyeb a' Szekér ut kedvéért e rajzolat szerént bé Hidaltatni, az árkot pedig két oldalrul fel tzölöpöltetvén, a gyalog ut kedvéért felülről be pallóztatni olyan formán, hogy ezen rajzolat szerint az E Betűnél mindenütt által járó Hidatskák készíttetnének: Az uttzát ismét két oldalrul menedékesen fel tölteni; vagy el hordatni hogy a víz a palló alatt az árokba szabadon bé folyhatna." A tervezet szerint a kistemplomnál a templom kerítésétől a szemben levő ház faláig pallóburkolással látta el az úttestet teljes terjedelemben és a templom kerítése mellett falazott csatornában a pallók alatt vezette el a Kossuth utcáról lefutó vizet. E pallóburkolás bekapcsolódott a nagy 5 A debreceni Déri Múzeum évkönyve 65
