A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Sápi Lajos: A debreceni nagyhíd

mely ezt a' dolgot eleitől fogva vegye fel, dolgozza ki, és azt a' Magistratusnak referálván, küldje meg mennél elébb a' Tttes Commissarius Urnák. Mindjárt ekkor elő hozódott, hogy ebben már a' Magistratus sokat munkálódott, és a' mennyire lehetett igazgattatta is az Uttzákat: elő hozódott az is, hogy már ez eránt Projectumot is tett a' Magistratus még Mélt: Gróf Teleky Sámuel Űr Eő Excellentiája Királyi Commissariussága alatt, de arra válasz nem jött. Volt szó az Uttzák tisztittatásának módjáról is, arról is, miképpen lehetne ennek fundust tsinálni; valyon a' Cívisekre kellene é ezen végre bizonyos Summát repartiálni, vagy pedig ezen végre meg kívántató költséget a' Cassa hordozza? Mind ezeket, mind egyéb ezen dologban előfordultakat a' Deputatiora bizván a' Tttes Commissarius Ur Deputatusoknak ki nevezte Polgár Mester Meszena Sándor Senator Petrcczy Ignátz, Domokos Imre, és Simonffy Samuel, Feő Nótárius Böszörményi Pál Uraimékat, és javasolta, hogy munkálkodásának fundamentumául vegye fel a' Deputatio a' már meg tett Projectumot, és vegye maga mellé Geométra Kováts György Uramat is 's ugy igyekezzen, hogy vélekecését mennél elébb beadhassa a' Magistratusnak. A Deputatio tehát holnap reggel 8 órakor hozzá fog a' munkához fogni. Die 24-а Januar: in Senatu & Comtte. A' Tttes Királyi Commissio által kirendelt Deputatio referálta azon Projectumot, melyet az Uttzák tisztán tartása, és a' Víz Árkok készítése eránt ki dolgozott, mely ekképpen vagyon: 1799-k Esztendőben, Januariusnak 22-k Napján öszve gyűlt a' Tttes Commissio által tegnap ki rendelt Deputatio a' végre, hogy az Uttzák tisztán való tartásának projectumát ki dolgozza: Mely alkalmatossággal: El-olvastatott legelőször is az 1785-k Esztendőben ki rendelt Deputationak ezen dologban ki tsinált Projectuma és ezt is segítségül vévén a' Deputatio, a' maga vélekedéseit ezekben határozta meg. 1. Az uttzák tisztán tartásának és a Viz legkönnyebben lehető kibocsátásának legjobb módja volna az Uttzáknak Kővel való kirakatása, a mint ez más Városokban is vagyon: De mivel ezen Város oly helyen fekszik, hogy azon helyek, a honnan Követ lehetne e' végett szerezni, legalább is 8. mértíöldre vágynak: ott is pedig a Kőért Terragiumot kellene fizetni, a' mint már ezt a Város I-róbálván tapasztalta; ezen kívül a Kőnek kihányatása és ennek, minthogy vízen nem lehet, szekerén való ide hordatása oly temérdek költségbe kerülne, hogy azt a Város soha el nem győzné; de ha minden jövedelmét erre fordítaná is, még is híjába költene, mivel a' Város földje Televényes, lágy és homokos, ezen kívül ebben soha véget nem érhetne, mivel a Város nagyságához képpest, mikorra elvégezné, akkora a már kirakott Uttzáknak nagyobb része elromlana, és tsak a csupa Esztendőnként szükséges Reparatio is örökre tartó, még pedig meg nem győzhető Költségeket kívánna: ezek szerént, hogy ezen Városnak Uttzái kővel kirakódjanak, azt reményleni sem lehet. Nincsen azért ebben más mód, hanem hogy azon Rendelések, a melyek eddig is voltak sokkal szorosabban megtartassanak, és ezekhez némelyek adódjanak is; tudniillik: 2. A' Városnak derék Uttzáin tartódjanak, és a' hol nem volna, de megkívántatnék, ujj onnan is ásódjanak alkalmatos Viz árkok azokon kívül a' melyek már megvagynak, és ezek olyan statusban tartódjanak, hogy a Víz az egész Városból kitakarodhasson rajtok. E végre: 3. Szükség lészen az egész Várost Libellára venni, mely már munkában is vagyon, és úgy planirozni, hogy mind a nagy Árkoknak elégedendő esése légyen, mind pedig az ezekbe szolgáló liók-árkok beléjek mehessenek. 4. Minthogy a Város fekvése Libellatio nélkül is megmutatja, hogy a' Városnak napkeleti részéről takarodik a Viz napnyugotra: tehát úgy kell az árkokat igazítani, hogy a' napkeleti részen levő árkok megfeleljenek a napnyugoti részen levő árkoknak: ugy р. o-: hogy Czegléd Uttzáról Német uttzára, Csapó uttzáról Hatvan uttzára mennyen a' Viz, sat. az árkok ásását mindenkor elől kezdvén. De mivel ezen elől számlált uttzáknak közötte vagyon a' Piscz, az pedig, a' mint szemmel láthatni, úgy fel tolt, hogy kivált a régibb Házak már nagyon elsüjjedtek; ezen íeltelése a Piscznak, az árkok öszve igazításának igen nagy akadályára vagyon: azért a Deputatio elmulhatatlanul szükségesnek itélli, hogy a' Piacznak a' földje, annyira a' menynyire a szükség fogja kívánni kihordattassék. 5. Szükség volna megtiltani, hogy minekutánna a uttzák planiroztatni fognak, azokat szükségen kívül sehol se töltsék, mert az ilyen Töltések azt tselekszik, hogy 63