A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Komoróczy György: Hivatalszervezet és levéltári anyag a feudáliskori Debrecenben

bályozása, a város utcabeosztásának meghatározása stb. mind ebbe az önálló irattári szerkezetet alkotó fondba tartoznak. A főjegyzői hivatalban a fenti jelentésen kívül készítették el a tanácstól kimenő iratok fogalmazványait (conceptus). A fogalmazványok is szerkezeti fondót alkotnak, mert a főjegyzői ügykezelés egyik funkciójából, a hatóságokkal és magánfelekkel való érintkezés kapcsolatából eredő önálló irattárból jött létre. Az 1770-es években megszaporodtak a fogalmazványok, amikor már minden kimenő levélről elkészítették az eredetinek tekintendő irattári példányt. Önálló hivatal volt, mint már mondottuk, a polgármesteri hivatal. A consuli állás körül nagy küzdelmek fejlődtek ki a XVIII. sz. végén a város és az állami hatóságok között. Debrecen város azzal érvelt, hogy régi magyar jogszokás szerint egy-egy városnak vagy polgármestere, vagy főbírája van, de egyszerre mind a kettő nincs. Viszont a királyi biztos, mint a Debrecen fölé rendelt állami hatóság azzal érvelt, hogy a főbírói tisztségviselő az igazságszolgáltatási funkciókat látja el és önálló hivatalt alkot, míg ugyanakkor a polgármester a közigazgatás feladatainak ellátására hivatott. 1774-ben jelent meg a pogármesteri tisztség ellátását szabályozó utasítás, amely már kimondotta, hogy ,,a polgármester hivatalának fő tárgya lészen a város mind közönséges, mind egyénenként való gazdálkodására való vigyázat".

4 A polgármester elnöklete alatt tartott gazdászati üléseken a városi beruházásokat, a városfejlesztés költségvetési tételeit, a legelőfelhasználást, az álattartást, az iparfejlesztést és a leltári vagyon kezelésének módját tárgyalták.' önálló hivatalszervezetet alkotott a városi számvevőség (perceptoratus), melynek iratai a pénz- és vagyonkezelés leggazdagabb történeti forrásai. A perceptoratus munkaköre kb. a XVII. sz. végén tűnik föl, de akkor még nem voltak meg magának a hivatalnak szervezeti résszel, hanem a tanácsnokok közül a számadások megvizsgálására kiküldött bizottságból állott. Később, a XVIII. sz. folyamán bontakozott ki a hivatalszervezet s 1723-tól kezdve már a számvevőség egyik osztályaként tekinthetjük a hadiadókezelést, másik osztálynak a házadókezelőséget s külön állott a városi ingó- és ingatlanvagyon ügyekkel foglalkozó osztály. A hivatal élén a XVIII. sz. második felében már önálló irányítóként a főszámvevő személyével találkozunk. Magát a hivatalt officium rationariae nek is nevezték (Számviteli hivatal). Akár építkezésről, akár vásárlásról, akár bérfizetésről, akár beruházásról stb. volt szó, a számvevőség iratai között fekvő eredeti nyugták és ellennyugták eddig kiaknázatlan forrásértékű iratokat tartalmaznak a városnál szolgálatot teljesítő bármilyen minőségű személyekre nézve. A város irányító hivatalai között találkozunk az officium capitanealus nevet viselő hivatallal (Kapitányi hiv.). Már 1787-ben megszervezték ,,a politikára tartozó tárgyaknak regulatiojára".

5 II. József halála után, 1790-ben, helytelen intézkedés folytán a városi hatóság ezt a hivatalt is megszüntette több mással együtt s funkcióját a társadalmi szervként működő kapitányi szék vette át. 1826-ban azonban megindult az újjászervezésre irányuló törekvés s végül 1836-ban a főkapitányi hivatal, mint a városi rendészet szerve, kialakult szervezettel véglegesen megszilárdult. 48