A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

A Déri Múzeum 1957-ben

A tervezett új állandó kiállítások megrendezésére az év folyamán még nem kerülhetett sor. Március 1-én újra megnyíltak az ideiglenesen bezárt kiállítási termek és az év folyamán az előző évekhez hasonlóan számos időszaki kiállítás nyílt meg a múzeum erre fenntartott két földszinti termében. Az 1957. év időszaki kiállításai a következők voltak: Naturalista festők kiállítása (III. 24—

IV. 7); Hajdúsági könyvkiállítás (IV. 21 —28); Hrabéczy Ernő emlékkiállítás (V. 4 —18); Tiszántúli festők kiállítása (V. 25-VI. 17); Vincze Lajos grafikai kiállítása (VI. 22—30); Megyei képzőművészeti kiállítás (X. 20— XI. 3); Pályázati fényképkiállítás debreceni felvételekből (XI. 7—

XI. 13); Hajdú-bihari és szabolcsszatmári művészek grafikai és kisplasztikái kiállítása (XII. 15 —31). A kiállítások tehát igyekeztek a mai magyar és elsősorban a megyei képzőművészet új munkáit közelebb hozni a közönséghez. A múzeum tudományos dolgozói a múzeumon kívül is igyekeztek segítséget, útmutatásokat adni mindenütt, ahol kiállítások és hasonló kezdeményezések történtek. Így Béres András a megyei népművészeti kiállítás szervezésében működött közre, Menyhárt József a helyi képzőművészeti kiállítások rendezését vezette, Makkay János pedig a Fazekas Mihály gimnázium régészeti és történeti kiállításának rendezését irányította egészen a megnyitásáig. A múzeum kiállításainak látogatottsága abszolút számokban elmaradt ugyan az előző évekétől, de ha az első két hónap kényszerű zárvatartását és a téli fűtetlenséget tekintetbe vesszük, nem beszélhetünk a közönség érdeklődésének csökkenéséről. A múzeum látogatottsága az év folyamán a következőképpen alakult : Negyedév Egyéni Csoportos Összesen I 2,251 33 2,581 II 6,846 5,574 12,420 III 8,611 3,448 12,059 IV 3,379 4,142 7,521 Összesen: 21,087 13,494 34,581fő A múzeum dolgozói az év folyamán 72 tárlatvezetést tartottak. A tudományos kutató munka az 1957. évben is jelentős helyet kapott a múzeum munkatervében. A múzeumot olyan intézménynek tekintettük, amelynek népnevelő feladatai, a műveltség minél szélesebbkörű emelése érdekében kifejezett munkássága elválaszthatatlan ennek a népművelő munkának minél szélesebbkörű tudományos megalapozásától. Ennek megfelelően a múzeum régi hagyományait követve a régészeti, néprajzi, művészettörténeti és várostörténeti kutatásoknak is legalább egyik központja igyekezett lenni. Résztvettek a múzeum kutatói a Magyar Tudományos Akadémia közvetlen irányítása alatt álló un. „A-téma" munkában is» Makkay János ezeknek keretében 8 napig részt vett a Tiszapolgár-Csőszhalom B. Kutzián Ida által vezetett őskori ásatásain. Szilágyi János György a magyarországi gyűjtemények görög vázáinak feldolgozását folytatta és Párducz Mihállyal együtt az ártándi lelet publikálását készítette elő. Balogh István a hajdú statútumok levéltári gyűjtését végezte. \