A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Patay Pál: Tanulmányok Debrecen vidékének rézkoráról

I ф tómiai helyüknek megfelelően feküdtek, még abban az esetben is, ha egyes testrészek csontjait nem is észlelték. Ebből kifolyólag arra is lehet gondolni, hogy a meg nem figyelt csontvázrészeket a talaj az évezredek folyamán már elpusztította Erre különben igen jó példát szolgáltatott a Fényeslitkén feltárt temető. Itt ugyanis a 68 feltárt sírnak csak egy kis hányadában lehetett a csontváz egyes részeit megfigyelni, a legtöbben annak már semmi nyoma sem maradt fenn. A halottcsonkítás, amelynek lehetőségét Sőregi a 6., 10. és 14. sírra vonatkozólag felvetette,

15 már sokkal inkább feltételezhető. E probléma más temetőkben tett megfigyelések következtében is felmerült. Sajnos a kérdés még ma sem tekinthető, sem pro, sem contra, eldöntöttnek. Két esetben (5. és 8. sír) Sőregi áltemetkezésekről (,,edénysír*\ „szimbolikus sír") számol be.

16 Bár Hillebrand leírása a pusztaistvánházai 6. sírról kétségtelenné teszi előttünk jelképes temetkezések alkalmazását a rézkorban (feltehetőleg olyan alkalmakkor, amidőn az elhalálozott testét nem volt módjukban helyben eltememi),

17 a jelen esetben bizonyos körülmények mégis óvatosságra intenek. így a konyári 5. ,,sír" leletei nem — miként a sírokban lenni szokott — ép edényekből, hanem töredékekből állnak, amelyekből egész edény még csak megközelítőleg sem volt összeállítható ; mellesleg e leletek idősebbeknek is látszanak a többi 16 sírban találtaknál; ezek a bodrogkeresztúri kultúrát korban megelőzik. Ugyanakkor a temető térképén is ez a ,,sír" a többinél határozottan kisebbnek és a többivel ellentétben négyzetes alakúnak van feltüntetve.

18 Mindezek a jelenségek arra engednek következtetni, hogy itt nem a temető egy sírjával állunk szemben, hanem egy korban valamivel idősebb település hulladékgödrével. A 8. sírral kapcsolatban Sőregi sem mert határozott állást foglalni s minthogy a sírban emberi karcsontokat figyelt meg, az ..edénysír" voltával szemben támadt aggályai kétségtelenül alappal bírnak.

19 Ezek után nézzük meg, hogy a kutatás mai állása szerint mi a jelentősége a bodrogkeresztúri kultúra Debrecen környéki temetői leleteinek. A hajdúszoboszlói temető néhány sírja a bodrogkeresztúri kultúra viszonylatában feltűnően bőven volt mellékletekkel ellátva. Nem egy esetben a sírba helyezett edények száma is jóval felülmúlta a szokásos átlagot (pl. a 12. sírban 8 volt az átlagos 2—3 helyett), mindamellett, elsősorban a kő- és rézeszközök gazdagságát kell kihangsúlyoznunk. Példaként' fel is soroljuk a gazdagabb sírok mellékleteinek leltárát, azzal a megjegyzéssel, hogy ezekhez hasonló gazdagon ellátott sírok a kultúra más temetőjéből eddig nemigen ismeretesek : 1. sír (felnőtt férfi) : 5 edény, 1 csiszolt kő buzogány, 2 pattintott kőkés, 2 pattintott obszidián nyílhegy, 1 réz laposbalta, 1 csiszolókő, vadkanagyar (valószínűleg ékszernek felhasználva), állatcsontok (a sírba helyezett étel maradványai).

20 3. sír (férfi) : 2 edény, 1 kőkés, 2 kisebb kő késpenge, 1 kő pengevakaró, 2 tűzkő nyílhegy, 4 tűzkő, ül. obszidián szilánk, 1 réz tű, vadkanagyar, állat15 Uo. 91, 94, 97, 98-102. 16 Uo. 90, 92, 105-106. 17 Hillebrand J. : A pusztaistvánházi... 19-20, 29. 18 Sőregi J. : i. m. 5. kép. 19 Uo. 105-106. 20 Zoltai L. : i. m. 47., 16. ábra. 20 «