A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

H. Fekete Péter: A Hajdúsági Múzeum megalapítása

A Hajdúsági Múzeum megalapítása. Az ősember előkerült munkaeszközei, emlékei összegyűjtésére a múltban semminemű kísérlettel nem találkozunk Hajdúböszörményben annak ellenére, hogy több mint kétszáz éve olyan kulturális intézet működik a városban, mely célul tűzhette volna ki ez emlékek megmentését. Ez annál inkább megtörténhetett volna, mert a helyi, a városi múzeumok létesítésének gondolata ma már közel száz éves. A városi múzeumok létesítésére a múlt század második felének legkiválóbb régésze: Rómer Flóris, a magyar archaeológiai tudomány megalapítója tett javaslatot először 1869-ben a Magyar Történelmi Társulatban. Bár a társulat helyeselte a gondolatot, s bizottságot is küldött ki e célból, az eszme nem valósult meg. 1871-ben Rómer megismételte indítványát, s ekkor a társulat fel is hívta a városokat múzeumok alapítására.

1 Rómer tervezetet is készített a városi múzeumok szervezésére, mely öt csoportba foglalja össze a múzeumokban összegyűjtendő anyagot. Ez a tervezet még mai szemmel nézve is helyesen állapítja meg a gyűjtés tárgykörét, mert szó van abban nemcsak a városok szorosan vett történelmi emlékeinek összegyűjtéséről, hanem az ethnographia tárgyairól, jelenségeiről, a város könyvei, hírlapjai és más nyomtatványai, történelmi becsű irományai stb. megtartásáról is. — Ezt a tervezetet ma is legfeljebb természettudományi vonatkozásokkal pótolhatnánk ki. Hajdúböszörmény nemcsak nem szervezte meg ezidőben a múzeumot, ami pedig mint a Hajdúkerület székhelyének már a hajdúemlékek összegyűjtése és megőrzése végett is kötelessége lett volna,

2 hanem sem akkor, sem jóval azután nem volt itt semmiféle^, közgyűjtemény, de még csak egyetlen magángyüjtő nevével sem találkozunk. A város első kulturális intézménye: a gimnázium, melynek feladata lett volna már tanárainak képzettsége és hivatása folytán is legalább saját szertárai keretében összegyűjteni a város, sőt a Hajdúság muzeális értékeit, e téren éppen csak anynyit tett, hogy elfogadja, ha valamely régi tárgyat hozzávittek, s azt ajándékul felajánlották, de maga a tervszerű és rendszeres gyűjtést nem érezte feladatának, nem tartotta szükségesnek még pedagógiai szempontból sem. Nem gondolt e város más közületei és vezető emberei közül sem senki ilyén gyűjtésre, nem igyekezett senki e város értékes archaeológiai leleteit, vagy ethnographiai tárgyait e város falai közöt megtartani, megőrizni, ellenkezőleg egyenesem közremőködtek abban, hogy az ilyen értékek idegenbe kerüljenek. A református egyház vezetősége és presbitériuma 1 Archaeológiai Értesítő 4 (1871) 309 — 314. lap. 2 Debrecen akkor még Bihar megyéhez tartozott. 1€5