A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Ötvös János: A debreceni Református Kollégium muzeális gyűjteményei

Kovács János 1816-ban születet Szeghalmon. Árvaként iratkozott be 17 éves korában a debreceni Kollégiumba. Mint kiváló tanuló a berlini egyetemen tanult tovább 1844 —1846 között. Hazatérve Tisza Domokos nevelője lett, vele utazta be 1855 —1856-ban Észak-Afrikát. 1856-ban kollégiumi tanár lett, 1896-ban vonult nyugalomba. Mint tanár természetrajzot tanított s az archeológiával is foglalkozván, a múzeumgondolat harcosa volt. Ő kezelte nagy szakértelemmel a Kollégium gyűjteményeit. Afrikai útjáról hazatérve egyiptomi emlékeket ajándékoz a Kollégiumnak — ezek közül legnevezetesebb darab III. Ramses fáraó nagy skarabeusza. Az általa alapított egyiptomi gyűjteményt 1867-ben Kornis Zsigmondné és Krémer Sámuel gyarapította — előbbi istenszobrokat és egy múmia kezefejét, utóbbi egy koporsó fedelének töredékét (XXVI. tábla) ajándékozta. Kovács János ajándékozott még 1875-ben kőeszközöket Szeghalomból, 1882-ben ugyancsak kőeszközöket Hajdúböszörményből, 1885-ben 4 db padozatkövet az aquincumi fürdőből. Kovács János nevét nemcsak a Múzeum szervezése és ajándékozások örökítik meg, hanem a Debrecen környéki ásatások anyagának összegyűjtése és publikálása az akkori sajtóban. A Debrecen-Nagyváradi Értesítő című hírlap ebben az időben állandóan közöl híreket a Kollégium ч muzeális anyagának gyarapodásáról. Ugyancsak az ő érdemének tudható be, hogy a híres hajdúböszörményi lelet (1858) legértékesebb darabjai — a bronzkardok

10 — a Kollégium birtokába kerültek. Az ajándékok közül nevezetesebbek még 1880-ban Récsey Gyula és Sipos Zsigmond ajándéka — bronzkarika, csákány, füles véső a domahídi leletből, 1884-ben pedig a debreceni városi tanács adja ajándékba a város 2 hóhérpallosát. Az archeológiai tárgyak közül figyelemre méltó darab még egy szkita tükörnyél (XXV. tábla, 1. kép), 3 szkita nyílhegy és egy berettyóújfalui lelőhelye miatt különösen érdekes római koracsászárkori bronz áldozó csésze. (XXV. tábla, 2. kép). Mikor a kollégiumi Múzeum megszűnt, az arcehológiai anyag visszakerült a Könyvtárba, ahol latens állapotban szaporodott tovább — még 1940-ben is hoztak ajándékba muzeális tárgyakat. A II. világháborúban egy pár darab tönkrement, azonban sokkal nagyobb baj az, hogy elveszett a gyűjtemény leltárkönyve. Az archeológiai anyag szerves kiegészítője a numizmatikai gyűjtemény. A nem rendszeres gyűjtés ellenére is, idővel a régi pénzekből igen szép gyűjtemény alakult ki. Szűcs István, műve egyik helyén a következőket mondja a numizmatikai gyűjtemény kialakulásáról: ,,1745-ben, sőt már előbb is többrendbeli régi pénzek és emlékérmek, mint a főiskola tulajdonai neveztetnek meg ajándékozóik neveivel együtt"

11

. A legelső bizonyító adat Szilágyi Sámuel könyvtárostól származik, aki 1745-ben az ifjú Hatvani Istvánról jegyzi fel, hogy 2 római pénzt és Mária Terézia koronázási érmét ajándékozta a Könyvtárnak.

12 Ugyancsak ajándékozásról tudósít egy 1761-ből származó feljegyzés, melyszerint 10 Ismerteti Hampel J.: A bronzkor emlékei Magyarhonban, Budapest, 1886 — 1889. A kardok képe I. 20, 23 — 24. táblán, leírása II. 49 és köv. ; Ebért, M.: Reallexikon der Vorgeschichte. V. 1926, 19 és 14-15. tábla. 11 Szabad királyi Debreczen város története III., Debreczen, 1872, 929. 12 A Könyvtár III. katalógusa (Jánki Péter készílet'te 1738-ban) 50. 189