A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Patay Pál: Tanulmányok Debrecen vidékének rézkoráról

I temetőinek jól ismert sírmellékleteit képezik. Egyedül acsontár az, amellyel kapcsolatban mind a telepről, mind a temetőből való származás lehetősége egyaránt felmerülhet, bár az előbbi valószínűbbnek látszik. • A bodrogkeresztúri kultúrába sorolható leleteket vizsgálva, már önmagában az a tény, hogy négy különböző alkalommal szolgáltatták be azokat a Déri Múzeumba, arra vall, hogy azok legalább is 4 sírból származnak. Az egyes alkalmanként beszolgáltatott tárgyak csoportosítása is megfelel ennek, kivéve azt, hogy a negyedik leletcsoportban 2 kőkés szerepel. Minthogy egy sírban csak egészen kivételes esetben fordul elő 2 kőkés (121 old.), valószínű, hogy ez alkalommal két sír leleteit szolgáltatták be. Az viszont, hogy a három első alkalommal mindig 1 —1 tejesköcsög szerepelt a beszolgáltatott leletek között, arra enged következtetni, hogy e leletek minden esetben csak 1 —1 sírnak voltak a mellékletei. Tudjuk ugyanis azt, hogy általában minden sírban található ilyen edény, azonban síronként csak egy-egy. Valószínű még az is, hogy a múzeumban levő leletek a megtalált sírok mellékleteinek nem képezik teljes számát. Az ismert edények ugyanis elég épek, így lehetséges, hogy csak a jó állapotban levőket gyűjtötték be, míg az összetörötteket nem. A Mikepércsi úti sírok leletanyaga önmagában véve — amennyiben a kaptafaalakú kőbaltákat és az ütőköveket nem tekintjük a bodrogkeresztűri, kultúra hagyatékának — a szokásos formákat tünteti fel. Egyedül a 6. sz. alatt felsorolt tejesköcsög alakú edény az, amelyikről érdemes néhány szóval külön is megemlékezni. Amíg ugyanis a bodrogkeresztúri kultúra kerámiájának ezen legjellegzetesebb edénytípusán — kisebbnagyobb alakbeli változatok ellenére — következetesen csak a száj perem közelében elhelyezett két fület találunk, addig ezen az egy edényen, egészen kivételes formaként, utóbbiakra merőlegesen elhelyezve az edény vállán is helyet foglal két kerek nyílású széles fül (I. tábla, 12. kép). így tehát ez az edény átmeneti alakot képez egy másik edénytípushoz, mégpedig ahhoz a köcsöghöz, amelyik a vállán két füllel van ellátva. Felsőjózsai Rózsás-csárda Az útszéli csárdával szemben, az országút Ny-i oldalán, 1927-ben kútásás közben egy rézkori edényt találtak, állítólag 8 m mélységben.

4 Tejesköcsög. Nyaka aránylag széles és a hasból átmenetesen indul ki. M. 19,5, pá. 8,6, fá. 5,9 cm. Lelt. sz. 133/1927 (II. tábla, 2. kép). Hortobágy, 4. sz. Pipáshalom mellett A Pipáshalom ásatásakor szórványos leletként került elő egy, a bodrogkeresztúri kultúra formakörébe sorolható edény: Virágcserép alakú edény. Oldala erősen ívelt, ennek következtében az edény feltűnően gömbölyű. Oldalán bütykök vannak. M. 15, pá. 17, fá. 9 cm. Lelt sz. 19/1911 —6 {II. tábla, 3. kép). 4 Utóbbi adat valószínűségét kétségesnek tartom. 2 A debreceni Déri Múzeum évkönyve 17