A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez

vonalainak szuggesztív erejét." 1929-ben és 1931-ben grafikáival (Ernst Múzeum, Budapest) két ízben is elnyeri a Zichy Mihály díjat. 1929-ben a Szinyei Társaság Nemes Marcell utazási díjával Parisba megy, ott ismerkedik a japán fametszettel, melynek hatása újabb metszetein érezhető is. Nagyszerű eredményeket mutat fel a linóleum és fametszet területén is. Ez utóbbiban kiemelkedő a 30-as évek elején Békés István: Vihar az erdőn c. elbeszélő költeményét illusztráló 7 lapja, majd az 1937-ben megjelenő „Hazatérők" с tízlapos sorozata. 1944-ben öngyilkos lett, az érzékeny vonalak, érzékeny idegzetű mestere nem tudta elviselni a munkatábor megalázásait, s a deportálás fenyegető rémét. így lett mártírja ő is — mint annyi írónk és művészünk a faji gyűlölett rettenetes évének. Soó Rezső professzor a Vándortűz 6. számában (1947. nov.) emlékező soraiban írja, hogy „bár csak nyolc évet töltött életéből Debrecenben, mi mindig magunkénak éreztük." — Menyhárt Józsefet (1901—) „az expresszionizmusból az új tárgyiasság felé hajló stílus, súlyos mondanivalók, érzéstől átfűtött művészet jellemzi." 1936-ban 12 fametszettel illusztrálja Gulyás Gábor: Catullus versfordításait és ekkor jelenik meg a cserkésztörvények visszaadására 10 lapból álló sorozata (Reisinger Jenő kiadásában). 1938-ban a Kunstkring „ÁKOS" meghívására önálló grafikai kiállítása van Antwerpenben. „Egyre inkább a természet és az emberi élet halkszavú megfigyelőjévé szegődött. Régebbi nyersebb, szálkás- vonalas stílusa érzésvilágának megfelelően átalakult, sűrű szövésű párhuzamos vésővonalai fénnyel itatódtak." — írja róla Tóth Ervin említett tanulmányában. Soó Rezső megemlíti még, hogy a debreceni festőművészek közül néhány eredeti grafikát készített Dienes János, kőrajzot, Holló László és Senyéi Oláh István, rézkarcokat. — Várkonyi Károly (1910—) főleg a fametszet területen volt eredményes. Szoboszlai Mata János (1907 — 1944) a kezdeti dilettáns kísérletezőből mind erőteljesebb egyéni hanggal bontakozott ki. A tragikus körülmények között elhunyt Mata Jánosra nemcsak mint költőre és filozófusra, hanem mint fametszőre is emlékezik Komjáthy István a „Vándortűz" 6. számában (1947. nov.): „— két fametszetes könyve nagy feltűnést keltett a magyar grafika berkeiben. Az egyik a „Passió Humana" (1938) a szenvedő emberről (kedvenc témája), a másik „Húsz fametszetű könyvjegy a magyar Parnassusról" fára vésve benne Ráskay Leától Ady Endréig irodalmunk legkiemelkedőbb alakjainak „exlibriseit". — Utolsó befejezett könyvészeti remeke: Nagy Kállai Fényes István uram krónikája (Exodus kiadása — Budapest, 1943) melyet 12 fametszettel díszített." A Csokonai Békaegérharcához készített sorozat már befejezetlen maradt s fia egészítette ki az 1957-ben megjelent kiadásban. * Soó Rezső professzor tanulmányának adatait ki kellett egészíteni, hogy eljussunk a második világháborús évekig. A súlyos évek ránehezednek az alkotói kedvre, bár történik még kísérlet, hogy némi élénkséget vigyen a debreceni grafikai életbe. A Debreceni Képzőművészek és Műpártolók Egyesületének rendezésében 1943. november 28-án a Déri Múzeum két termében nagyszabású grafikai kiállítás nyílik. A debreceni művészeken — Gábor jani Szabó Kálmán, Toroczkai Oszvald, Menyhárt József, 166