A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez

nek tagjai kezdeményezték az 1934. év II. felében a baráti összejöveteleket, műteremlátogatásokat. 1935. áprilisában már 55 meghívó ment ki a debreceni grafikabarátokhoz és művészekhez az összejövetelek látogatására. 1935. májusában megjelent Debrecenben a „Magyar Exlibris" с. folyóirat első száma, Nagy József szerkesztésében. A folyóirat (két évfolyamot ért meg) illusztrációkkal és eredeti grafikákkal díszesen, jelentős tanulmányokkal, beszámolókkal gazdagon, a debreceni grafikai művészet eredményeiről közölt rendszeres tudósításaival igen pozitív jelensége volt a debreceni grafikai életnek. A baráti társaság csakhamar szükségét érezte valami szervesebb kapcsolatnak, így született meg egy önálló egyesület alapításának gondolata. Az önálló egyesület — melynek Nagy József stílszerű ötlete az Ajtósi Dürer Céh nevet adta — 1935. október 29-én alakult meg, mint a grafikusok és grafikagyűjtők-köre. Az alakuló közgyűlés a következő tisztikart választotta. Elnök: Dr. Soó Rezső, alelnök és főszerkesztő: Nagy József, művész alelnök: G. Szabó Kálmán, titkár: Békés István, jegyző: Réthy István, pénztáros: Menyhárt József, ellenőr: Dr. Vág Sándor, számvizsgálók: Mezey Ferenc, Oláh István, Szöőr József, dr. Nyireő István, Petry Béla, Reisinger Jenő, Toroczkai Oszvald, Vadász Endre. A közgyűlés résztvevői egyhangúlag meghívták első tiszteletbeli tagúi Lyka Károlyt, a kiváló művészeti írót. * Az Ajtósi Dürer Céh megalakulása még élénkebbé tette a grafikai tevékenységet. A sok-sok megbízás alapján készített kisgrafikai lapok, (könyvjegyek, alkalmi grafikák) mellett egyre növekedett az önálló, szabad grafikai lapok száma is. Dr. Soó Rezső: Debrecen exlibris-művészei címmel folyamatos tanulmányában számolt be a Magyar Exlibris I. és II. évfolyamának 1. és 4 számában (1935 — 1936) az eddigi termékeny munkáról, pedig csak az eredeti grafikai alkotásokról emlékezett meg, a cinkográfia alá készült rajzokról nem. A grafikai művészetet méltató bevezető után sorra vette a művészeket és rövid jellemzés után az eddig készült exlibris és alkalmi grafikák listáját nyújtotta. — G. Szabó Kálmán már 76 darab fametszetü kisgrafikát készített. 1934-ben jelent meg a MEGE kiadásában fametszetü 32 eredeti exlibrisét és önarcképét tartalmazó mappája, Lyka Károly előszavával. Itt kell megemlítenünk, hogy 1935-ben a los-angelesi nemzetközi grafikai kiállításon, „Pöszi" с fametszet exlibrisét kitüntető elismerésben részesítették. — Vadász Endre 1935. végéig 94 rézkarc és 59 fa- és linóleummetszetű exlibrist és alkalmi grafikát készített. 1935-ben a Debreceni Officina kiadásában Békés István és Soó Rezső előszavával 10 rézkarc exlibrise, 1936-ban a Szegedi Grafikabarátoknál (Lustig István kiadásában), Kardos László előszavával, „Haláltánc" címmel 10 rézkarc exlibrise jelent meg mappa alakjában. (Vadász Endre 1936. augusztus 1-ével véglegesen Budapestre költözött.) — Menyhárt József kisgrafikai oeuvréje immár 80 felé emelkedett, nagyobb részében fametszetben. Itt kell megemlíteni, hogy 1937-ben 15 rézkarc és 36 fametszet könyvjegye, — 1941-ben 36 fametszetü könyvjegye és alkalmi grafikája jelent meg mappa alakjában Réthy István kiadásában és Soó Rezső előszavával. — Toroczkai Oszvald 3 darab rézkarc és pár linóleum (két színűek is) metszetű exlibrist készített. — Dobi Oláh István, Bánszki Tamás és Nagy Ferenc 11* 163