A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Menyhárt József: Az „Arany Egyszarvú” patika XVIII. századi festményei

A XL tábla Hygieiát ábrázolja. Kissé jobbra fordulva ül, barnás lónusú és lépcsőzetes kőpadozaton egy fiatal nő. Magas kontyba tűzött sötétszőke hajú fejét kissé balra lefelé billenti, sötét szemeivel előre néz. Övvel leszorított fehér bő ruhája felett vörös köpenyt visel dús redőkbe rendezve. Baljában kis tálacskát tart, amelyből egy, a jobbkezében tartott hosszú, hullámosan előrenyúló zöld kígyó iszik. Jobbszélen oszlopon nyugvó díszes urna áll. Balszélen meredek füves domboldal, rajta jobbra nyúló nagylevelű bokor. A háttér felhős ég. A XII. ajtószárnyon valószínűleg Galenus szerepel. Erre utal a festményen szereplő lombik és virágos gyógynövények.

6 Erősen jobbra fordulva ül egy középkorú férfi. Jobbra fordult arcélű fejét hullámos, fürtös sötétszőke haj fedi. Göndör körszakálla és nagy bajusza van. Ruházata sárga-barna tónusú tóga, derekán átkötve, felette zöldeskék köpeny, amelynek egy szárnya felemelt bal felső karján is át van vetve. Felemelt baljában hosszúnyelű lombikot tart, benne folyadékkal. Jobbkezében a lombikhoz közel szöveges receptfüzetet tart. Jobbra a háttérben beépített pároló nagy lombik, alul kemenceszerű hevítőnyilással, amelyben tűz lobog. Balra alul a földön piros és kék virágú két szál leveles növény fekszik. A háttér barnás tónusú fal. A XI—XII. ajtószárnyak balról jövő megvilágításban megfestett képei már átfestések. A szín- és ecsetkezelés, valamint a rajzosság gyenge festőre mutat. A festmények jó állapotban vannak és restaurálásukra még nem kerülhetett sor. Valószínűnek látszik, hogy a nem nagy korkülönbséggel történt átfestés itt is erősen tapad az eredeti és talán erősen kopott alsó festményhez. Annyi azonban így is megállapítható, hogy az eredeti festmény lényegesen jobb kvalitású lehetett. Erre utal llygieia haja, amely nincs átfestve és szép tónushatásokat, lendületes ecsetkezelést mutat. Balszélen az átfestés alatt széprajzú liliomszerű virágok tetszenek át. A múzeum állandó kiállításába beillesztett XVIII. századi patika festett szekrény- és ajtószárnyai művelődéstörténeti anyagunk legszebb részéhez tartoznak. Egy lelkes, művészetet szerető gyógyszerész vette magát körül ezekkel, hogy örömet szerezzen magának és másoknak. Aránylag rövid egymásutáni időpontokban készülhettek a XVIII. század utolsó negyedében. A I— II. szekrényajtó korai rokokó szellemben. A III —VIII. szekrényszárnyak az előzőknek rajz- és színbeli utánzásával, rokokó elemekkel, lényegesen gyengébb művészi kivitelezésben készültek. A IX—X. ajtószárnyak valószínűleg a • I —Il.-vel egyidőben, a XI —XII. legutoljára, már témáiknál fogva is bizonyos empire elemekkel. Kár, hogy — bár a korban nem nagy különbséggel készült — átfestéseket nem lehet lebontani róluk, mert úgy minden bizonnyal művészetileg is többet jelentenének. A festett szekrény- és ajtószárnyak festői ismeretlenek. Л I—II. tábla festményei igen kvalitásosak és jó művészre utalnak. Az ezekkel esetleg kapcsolatba hozható Veisz nevű szebeni festőről sem tudunk semmi közelebbit. A III—VIII. szekrényszárnyak festményei dilettáns jellegűek és a I —II. táblák festményeinek figyelembe vételével készül6 Az ún. galenusi gyógyszerek növényi részekből (drogokból) egyszerű kémiai eljárások által nyerhetők. 76