A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Menyhárt József: Az „Arany Egyszarvú” patika XVIII. századi festményei

koztak ki a színek. A teljes mérvű letisztítást azonban akadályozták a deszkalap felületi egyenlőtlenségei. A képek azonban így is gazdag festőiségűek. wSzerkezeti elemeikkel és bizonyos színbeliségeikkel alapul szolgáltak a később megfestett hat szekrényszárnyhoz. A kompozíció kiindulásaként az azokon használt silhouette-szerű előteret és az égnél használt sárgásrózsaszínű alsórész és a felsőrész hasonló színezetű felhősségét a későbbi hat szekrényszárny képeinél mint megismétlődő elemeket, követendő példákat alkalmazta ezek festője. A két szekrényajtó festményei nem nevezhetők patikai vonatkozásúiknak, bár témáik : a munka, erélyesség és a szórakozás, művészet, vidámság az életre utalnak, mégis inkább esztétikai igény kielégítését célozzák. A további hat szekrényszárny már az esztétikai igény mellett bizonyos oktató szándékot is elárul, nem ugyan a gyógyszerészet, hanem inkább általános ismeretek szempontjából. A két szélesebb szekrényszárny festményei a megosztott felületeken az akkori ismert négy világrészt: Európát, Amerikát, Ázsiát, Afrikát jelképezik. A négy keskenyebb szekrényszárny szintén megosztott felülettel, felső részein az ábrázolások a négy aristotelesi elemet: a tüzet, a vizet, a levegőt, a földet; — alsó részein a négy évszakot: a tavaszt, a nyárt, az őszt és a telet jelképezik. Ezeknek a fogalmaknak, mint témáknak az egyes táblákon való összepárosítását nem lehet véletlennek tekinteni. A tűz és a tavasz, a víz és a nyár, a levegő és az ősz, a föli és a tél egymásra utalásában meg van a gondolati és érzelmi indokoltság.

3 A hat szekrényszárny külső lapjai meleg sárgásbarna tónusban, szélesebb sávokban mázolva erezettek (fláderozottak). Belső mezejük bevésett mélyedéssel, hornyolással és léccel, enyhe rokokós kacsos faragásos dísszel keretezett s két részre, egy nagyobb felső és egy kisebb alsó mezőre osztott. A mezőkben — a festett erezéseket is magukba foglaló-tájképek vannak festve. Ezeknek a képeknek alkotó elemei: alacsony és magas épületek, tornyok, romok, hidak, sziklák, folyóvizek, vízesések, csonkolt és lombos fák, emberek és állatok. Az eredeti bebarnult, elpiszkolódott lakkréteg fedi őket. Sértetlenek, kopások nem mutatkoznak rajtuk, ami arra mutat, hogy a szekrényajtókat nyitva tartották, a belső festmények szemléltetésére. A belső felületeket érték tehát az állandó használás okozta sérülések, főleg a festéklekopások. Ezek annál is könnyebben jöhettek létre, mivel a deszkák itt sem voltak felületileg szépen megmunkálva. A hosszanti farostok, erezetek látszanak, a fa eredeti színe nagyon sok helyen áttetszik. A festmények alá igen vékony és nem egyenletes alapozás került. A felületek festett (fehér, szürke, fekete) kerettel és rokokós, kacsos, kagylós dísszel két részre bontottak. A keresztbe futó széles szalagkeretet középen rozetta díszíti. Az így ketté osztott 111. tábla felső részébe Európát szimbolizáló kép került. Középen trónuson kissé jobbra fordulva ül egy fiatal nő, hosszú-hullámos hajú fején díszes korona. Fehér ingvállas, t díszes pruszlikos, világos-kék szoknyás ruhája felett vörös palástot visel. Jobbjával jogart tart. A háttérben jobbra és balra perspektivikusan hátra futó emeletes (renaissance jellegű) épületek. Az épületek között távoli hegyekre és sárgás rózsaszínes felhőzetű kék égre látni. Az előtérben a kultúrát jelképező tárgyak hevernek a földön. Balra a trónszék mellett 3 A hat szekrénvszárny közül kettő (III —IV.) szélesebb: 169x75 cm, négy pedig (V., VI., VII., VIII.) keskenyebb : 169x53,5 cm. 70