A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)
Makkay János: Őskori leletek a Berettyóvölgyben (Bihar megye)
a megye nem tett eleget, amennyiben nem készített semmi összefoglalást, összesített térképet az addig ismert lelőhelyek feltüntetésével. Ezt a hiányosságot Rómer Flóris pótolta, aki nyugalomba vonulása után névleg 1878-tól, ténylegesen azonban inkább kb. 1882-től kezdve nagyváradi lakos lett, és újjászervezte az időközben gyakorlatilag szétbomlott régészeti egyletet és helybeli múzeumot. Ezenkívül már 1878-1879-ben elkészítette „BIHAR MEGYE őstörténelmi térképének vázlata" című tervezetét, amit egészen haláláig tovább javított és helyesbített 16 . Hogy milyen nagy jelentőségűnek kell tartanunk ezt a munkát, azt a legjobban az bizonyítja, hogy még ma sem ismerjük mindazokat a lelőhelyeket pontosan, amelyeket Rómer annakidején felfedezett, bejárt, azokról anyagot is gyűjtött, és térképén fel is tüntetett. Ez a következő kutatás feladata. Térképén jelölte a földvárakat, azaz akkori néven pogányvárakat, kőbalta leleteket, fémtárgyak előkerülési helyét, a csontvázas, urnás és szórt-hamvasztásos sírokat, kovakő-leleteket. Sajnos, közelebbi kormeghatározásai egyelőre ismeretlenek, mert a térképhez tartozó összefoglalás még lappang. 17 Munkáját mintegy tíz éven át állandóan újabb és újabb leletek gyűjtésével bővítette : nevéhez fűződik pl. a zsákai, szalacsi, biharszentandrási leletek, ill lelőhelyek felfedezése is. 18 Az 1876-os régészeti kongresszus köré kristályosodó érdeklődés a múzeumügy, a régészeti kutatások iránt csakhamar ellaposodik, amin még Rómer Flóris tevékenysége sem tudott sokat változtatni. A gyűjtőmunka újabb fellendülése, eltekintve kisebb leletek előkerülésétől, a millenium éve körül újból feltámadó régészeti mozgalomnak köszönhető. Ebben az időben szilárdul meg végérvényesen a nagyváradi múzeum az ide kerülő Ipolyi gyűjteménnyel, és ez az idő indítja el Debrecenben is a múzeum megalakulásának végső folyamatát, (Hampel József biztatására ekkor végzi ásatásait Péter Gábor debreceni vásárfelügyelő a debreceni városi tanács megbízásából és költségén a lóversenytéri népvándorláskori temető területén.) Erre az időre esik a Biharudvariban, (ma Sárrétudvari) folytatott munka is, melynek során a Nemzeti Múzeum megbízásából a helybéli tanító, Simon István, árpádkori temetőt tárt fel, de egyben felhívta a figyelmet az Árkoshalom, Ferendekhalom, stb. lelőhelyekre, amelyeknek anyaga feltétlenül őskori, sőt a leírások alapján ítélve, erődített telepek is, de hitelesítésük mindezideig még nem sikerült. 19 Mint összefoglaló müvet említem meg Cséplő Péternek ezidőtájt 18 A térképen levő megjegyzés szerint Rcszeghy Lajos szerezte meg. 17 Említi Hampel József : Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról. — Budapest, 1891. Rómer kéziratos műveinek a felsorolásában. 18 R. FI. F. : Nagyváradi régészeti és történelmi múzeum. — Nagyvárad, XVII. 1886. 114. szám, és 86. szám. R. FI. F. : Nagyváradi múzeum. — Nagyvárad, XVIII. 1887. 108. szám. R. FI. F. : Nagyváradi múzeum. — Nagyvárad, XVII. 1886. 6. szám. 19 Simon István: A Bihar-Udvari árpádkori temető. — Arch. Ért. XIV. 1894. 217 — 220.; Már előzőleg: Cséplő Péter: A biharudvari Árpádkori temetőről. - Arch. Ért. XIII. 1893. 356-358. - 1910-ben Zoltai Lajos is végzett itt ásatást, a Balázshalom területén : Jelentés Debreczen szab. kir. város múzeuma 1910. évi működéséről és állapotáról. VI. A Sárrétudvari Balázshalom. 43-48.
