A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Nagy János dr.: Tóth Árpád Emlékmúzeum Debrecenben

László festőművész készítette a múzeum számára. Igazi Tóth Árpád- arc ez, őszi alkonyat a háttér, mintha a költő megénekelte Nagyerdő lenne, s mintha most is mondaná : Jó így csendesen nézni a fákat, Érezni a derűt, mely mindent áthat. A négy falon körben ízléses keretben a költő iskolai bizonyítványai so­rakoznak. Baloldalt az első, az Elemi Népiskolai Bizonyítvány, a IV. osztályról. Milyen? Erkölcsi magaviselete jó, ekkor még a jó szó je­lentését nem koptatták el, valóban jót jelentett, ma úgy mondanánk : példás. Szorgalma állandó. Mind a tíz tantárgyból kitűnő érdemjegy. „Iskolai mulasztásokért szüléje büntetve nem volt." Ezután a nyolc középiskolai bizonyítvány következik. Az alsó négy osztályban jó rendű, a felső négyben kitűnő tanuló volt. Legtöbb tantárgyuk a VII. osztályban volt. íme : vallástan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv, francia nyelv, francia társalgás, latin nyelv, történelem, mennyiségtan, bölcsészet, természettan, vegytan, rajz és geometria, szabadkézi rajz, tornázás. Mennyi tantárgy! — sóhajtanak a mú­zeum diáklátogatói. Mennyi jeles osztályzat! — tesszük mi hozzá. A bi­zonyítványok sorát az érettségié zárja be. 1904. június 10-én érettsé­gizett jeles eredménnyel, ma úgy mondanánk, kitüntetéssel. Az új, szép szekrényekben fényképeket, leveleket, verskéziratokai, versköteteket, rajzokat és újságkivágatokat láthatunk. Aki ezeket gondosan végignézi, elolvassa a magyarázó cédulákat, az megismerheti a gyermek, az ifjú, a férfi Tóth Árpád életútját, az megízlelheti a költő verseinek ízét, az elképzelheti nagyságának arányait. Az első szekrényben fényképek, rajzok és iskolai dolgozatok láthatók. Itt van a kölfő és családja, az édesapja, Tóth András debreceni szobrász, az édesanya, született Molnár Eszter, a testvérek : Ilona, Zoltán, Lehel. Egyedül a feleségnek, Lichtmann Annának nincs még fényképe a mú­zeumban. (E hiányt pótolni szeretnénk, s reméljük, hogy az Özvegy szerénysége^ nem lesz akadálya kérésünk teljesítésének.) Tóth Árpád gyermekkorában kiváló rajzoló volt. Nem csodálkoz­hatunk tehát azon, hogy édesapja rajztanárnak, festőművésznek szánta. Az első látható rajzot hat éves korában készítette. Egy újságot olvasó színészt ábrázol. Édesapja a következő megjegyzést írta a kép alá : „Ezen vándor, kóbor színészt, ki magát sohasem hagyta lerajzolni vagy lefényképezni, Árpád fiam hat éves korában lopva lerajzolta." Az egyik rajzfüzet 1894-es keltezésű, tehát a füzet első rajzait nyolc éves korában készítette. A legtöbb rajz arctanulmány. Az arcképek között ott láthatjuk Kossuth Lajos több képét is. A másik rajzfüzet első rajzai 1898-ból valók. Ebben az emberi test részein kívül mitológiai alakok, Kölcsey, Victor Hugó, Washington képei és sikerült versillusztrációk találhatók a füzet egyes lapjain. E rajzok is bizonyítják, hogy a költő édesapja tudatosan fejlesztette fiának rajzkészségét. Az egyik csontváz mellé idegen kéz, valószínűleg az apáé, megjegyezte: Rrossz, két r-betűvel, egy naggyal és egy kicsivel írva. Több középiskolás dolgozata, beszéde olvasható e szekrényben. Tóth Árpád az 1903/04-es tanévben, nyolcadikos korában, az önkép­zőkör elnöke volt. Szárnypróbálgatásainak, az első verseknek, az első 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom