A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Sápi Lajos: A városrendezés kezdetei Debrecenben a XIX. század elején

nak, mivel ugy vigyázatlan tseléd miá hamarébb tüz támadhat; de a lakó szoba falát és földét az Istállóban lévő trágya is által járván egésségtelenséget okoz: ugy szinte a gazos fedél se engedtessen meg sehol. Végre 16. Midőn valaki Kováts, Lakatos vagy más tűzzel járó műhelyt akar épiteni, arra kell vigyázni, hogy oda közel más tüzet kapható épület ne legyen és olly matériáiéból épüljön melly meg nem gyúlhat, azonkivül a Kováts műhelyekre, és azok elibe fel állitani szokott patkoló szin iránt azt kell observálni hogy azoknak szoros Uttzán való fel állitása meg ne engedtessék, mivel a tapasztalás bizonyitja, hogy a Kováts műhelyektől a Lovak félvén, könnyen veszedelem okozódhatik a jövő menőknek." A tüz elleni védekezés mellett e rendeletben már testet öltött a város-rendezés esztétikai törekvése is. Érvényt akar szerezni az 1802-ben meghatározott városrendezési feladatok keresztülvitelének. A falusias elhelyezésű házsorokat az utca vonalába rendezi, a szűk utcák bővítéséről gondoskodik és a legkisebb utca, köz szélességének megállapításával megkezdi a zsákutcák és sikátorok felszámolását, mely a városias fejlődés első feltétele. E törekvések a XVIII. század épitészeti szinvonalat véve alpul, nálunk óriási haladást jelentenek. A város gerincét jelentő ősi utcahálózatát változatlanul fenntartják és ennek kihangsulyozásával emelik a városrendezés szinvonalat óriás léptekkel. A tervszerű épitkezés biztosítása érdekében a tanács Kiss Sámuelt Szebenbe küldi Péchy Mihályhoz gyakorlat céljából, a felállítandó rajziskola leendő oktatóját, aki az ács, kőműves asztalos és lakatos legényeket tanította a rajz elemeire és az architektúrára is. Az új intézkedésnek alig lehetett még valami hatása, midőn 1811. április 3-án ismét tüz lángolt fel Debrecenben. Most a Cegléd utcai kapunál kezdődött a pusztulás és a város déli részét hamvasztotta el, azt a területet, melyet a legutóbbi tűz megkímélt. Leégett a város vendégfogadója, a Fehérlő a benne elhelyezett színházzal, a római katholikus templom, a piaristák rendháza, a volt ferencesek kolostora, mely a tűz idején már dohányabáldó volt, a jelenlegi Beloiannisz utcai törvényszék épület helyén, a katholikus és református ispotály a templommal együtt. Az okozott kárt még össze sem tudták írni mikor április 8-án ismét tüz támadt a Hatvan utcán és most a város északi részét pusztította el, melynek nagy része 1797-ben, illetve 1802-ben már megégett. Az épülőfélben levő kollégiumot alig tudták a tűztől megóvni. Április 15-én harmadjára is fellángolt a tűz aNagy-Új(Bajcsy-Zsilinszky) utcán, de most már csak 3 ház égett le, mivel a lakosság sikeresen lépett közbe a tűz oltásánál és ez esetben nem járt a tűzzel együtt a pusztulást jelentő, sokszor orkánszerű szél. E három tűz alkalmával az egykori összeírás szerint megégett 1497 lakóház, 540 kamra, 1224 ól és istálló, 493 szín és 50 szárazmalom, tehát több mint fele a városnak. Az összes kárt 4 472 406 forintra becsülték. Bár minden rendeletnek, szabályzatnak a keresztülvitele sokszor leküzdhetetlennek látszó akadályokba ütközött, mivel annak terhes rendelkezései a végrehajtókra is ránehezedtek, az 1811. évi tűzvész után a korábbi statútumok városrendező előírásából valamit mégis végrehajtottak. Rendezték a Kandia utcát és környékét, megnyitották az ide torkoló mostani Zöldfa utcát a korábbi más irányú sikátor helyett. Meg130