A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Sápi Lajos: A városrendezés kezdetei Debrecenben a XIX. század elején

szakadt meg a Piacz felől a tüz, hanem azon alól csak a Tiszt. Gál András és E. Szilágyi Gábors a Behm Gottlieb uram házai maradtak meg, a többi egésszen a sáncig elégett. A kár kimondhatatlan nagy és sokkal fellyül múlja azt amelyet az 1797-ben történt gyuladás okozott. Az Urak vi­gasztalására Írhatjuk, hogy mind kettőjük házai a tűztől megmaradtak, noha igen közel voltak a veszedelemhez. A Salétromház is megmara­dóit. A külső sátorok közül 5 vagy 6 égett meg, a többi megmaradt. Megégtek T. Péchy Imre és Rhédey Lajos urak házai is egésszen.' Az 1802 július 23-án felvett jelentés már a kár nagyságáról is számot ad, mely szerint „A kár a conscriptio szerint a Templom, Torony és Collégi­umon kivül 534,982 forintokra. megyén. A Collegium kára azonban, hogy csak a fedele égett le, mind tűrhetőbb, de az Eklésia kára igen nagy mert a Nagy Templom, két torony a Professorok, Prédikátorok, Kántor házai és 3 leány iskolák mind elégtek, a tserepes toronyban levő két harang elolvadt, a Veres Toronyban a nagy harang le esett és tsorbák lettek rajta... az Eklésia kárát a Collégiumén kivül hozzávetés szerint lehet tenni 150,000 frtra. A Collegium kára 26,412 frt 35 kr. és igy mind öszve az egész kár 711,395 frt. 27 kr.... A megégett házak vagy telkek száma a Templomon és Collégiu­mon kívül 643-ra megyén, malom égett meg 15" 10 Miután egy telken két-három ház is volt, az egykori feljegyzés szerint mintegy 1 500 ház pusztult el. Ez alkalommal égett meg Csokonai Vitéz Mihály Darabos utcai la­kóháza is. Szomorúan írja Széchenyi Ferencnek : „Most az üszög és a hamu között fekszik az az együgyű, de nekem tág és gazdag hajlék, amelybe kívántam a világ lármája elől magamat nemzetem s múzsáim szolgalatjára elvonni, pusztává lett az a kis ország, melyben én király voltam magam előtt. Éppen a rózsák nyíltak, amikor kertecskémen a lobogó lángok keresztül rohantak, szivfacsarodva kellett szemlélnem, mikor Tuskulánumom, hol legérzékenyebb gondolataim teremtődtek, a láng között ropogott, mikor a rózsalugas tövig égett s az a fülemüle, mely e kis zöld szálának minden éjjel concertet adott, őrjöngve repült el a barátságosabb erdei vidékekre." A nagy tűz hatása alatt Szüts Sára debreceni 18 éves hajadon leány 188 soros versben írja le a város pusztulását ,,Tsak hamar ameg-történt veszedelem utánn", melynek még abban az évben nyomtatásban megje­lent egyedüli meglevő példányát a Déri Múzeum őrzi. 11 A tűz pusztítását személyes élmény alapján így írja le : Kedves Olvasóim! egy olly napról irok : Mellyre emlékezvén, keservessen sirok. így a szél a lángot uttzákra terjeszté Egyiket pusztitá, másikat ijeszté ; Oda Debreczennek minden ékessége, Ekklésiájának el-tünék szépsége : Hatszáz és egynéhány Házak mind meg-égtek. 10 Uott. Fog. 1802 : 254. sz. 11 Déri Múzeum. Különgyűjt. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom