Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)

Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1942-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

63 Sándor a népies növényneveket és gyógyítási módokat kívánja feldolgozni. Magam elsősorban a földművelés, pásztorkodás és település kérdéseivel foglalkoztam. Ebből a célból a levéltár gazdag anyagát kutattam át. Ebben is nagy segítségemre voltak a diákok. A levéltár a XVI. század végétől tartalmaz főleg birtokadományozási okleveleket. A XVII század közepétől kezdve mind gazdagabb és a XVIII. században már hiánytalanul megvannak a jegyzőkönyvek és iratok legnagyobb része is. Igen hasznos és nagyjelentőségű a Hajdúnánás XVIII—XIX. századi népiségtörténetére az itt talált és általam lemásolt 1802-es nemesi, 1715/1723, 1771. és 1847—48-i föld- és vagyonösszeírások. Ezekből szinte hiánytalanul össze lehet állítani a város történeti szociográfiáját. Ugyancsak a levéltárban találtam és másoltam le Hajdúnánásnak a XVIII. század 70-es éveiből származó térképét. Ez a már majdnem tönkrement térkép igen ősi állapotban mutatja az egykori kertes települést és a kertek betelepülésének menetét. Ugyancsak kijegyeztem a jegyzőkönyvek gazdasági vonatkozású feljegyzéseit egészen a XIX. század 20-as éveiig. A levéltári kutatásokkal párhuzamosan folytattam a pásztoréletre vonatkozó korábbi gyűjtésemet. A legelőkön a nagyjószágés juhtartás módját, a pásztorépítményeket, a tej feldolgozását, a pásztorszokásjogot tanulmányoztam. A városban és tanyákon az építkezést, a szőlőskertekben a magyar ház ősibb formáját őrző szőlőspajták fényképezését, tüzelő berendezéseinek rajzolását végeztem. Állandóan gyűjtöttem a szokás- és hiedelem-világ anyagát. Ezzel kapcsolatos a népdalgyűjtés, amely Csenki Imre vezetése mellett a diákok által gyűjtött szövegek alapján történt. Csenki Imre fonográffal négy nap alatt 14 hengeren mintegy 40, köztük ismeretlen nótát is gyűjtött, azonban az anyagot távolról sem merítette ki. Minden közös gyűjtőmunka egy célt szolgál, hogy teljesen fel lehessen gyűjteni e jórészt ismeretlen táj tárgyi és folklore emlékeit, ha egyelőre csak részletekben is. 1942 augusztus 20—szeptember 5-ig a Szamosháton, Csenger környékén és az Ecsedi-láp keleti oldalán, továbbá az Érmelléken az építkezést és tüzelőberendezéseket tanulmányoztam.