Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)

Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeum épületének, a múzeum körüli térnek és a múzeumi anyagnak karbantartása. A laboratórium kifejlesztése. Raktárrendezés, légvédelmi intézkedések s egyéb ügyek

8 Dr. Köicsey Sándor polgármester messzemenő megértéssel hatá­rozatilag biztosította a terv keresztülvitelét. Mindez azonban a rész^ letek kidolgozásával együtt már 1943-ra tolódott át. Dr. Bodnár János professzor úrnak és dr. Szép Ödön magántanár úrnak önzetlen, odaadó fáradozásaiért ezen a helyen is leghálásabb köszönetünket fejezzük ki. 1942 nyarán raktáraink berendezését is tökéletesítettük. A Déri György Múzeum I. emeleti folyosólyának 13 ablaka egyszeres s ezért téli fűtés idején az ablakok belső oldalán pára csapódik le, mely le­folyik, megfagy és a falat erősen rongálja. Hogy ezt a bajt kiküszö­böljük, a jövő évre 13 ablak megkettőzésére a költségvetésbe 3900 pengőt, egy új könyvszekrény elkészítésére pedig 900 P-t állítottunk be mint rendkívüli kiadást. Az alagsori laboratóriumok helyiségének berendezésével kap­csolatban egy beadványt terjesztettem a Közgyűjtemények Főfel­ügyelősege, majd a város polgármestere elé, melyben a Déri Frigyes­féle ásvány- és kövületgyüjteménynek a Tisza István Tudomány­egyetem Ásványtani Intézete részére való átengedése engedélye­zését kértem (390—1942. DMsz.). Déri Frigyes ezt a külföldi szárma­zású 347 drb. ásványból és kőzetből, továbbá 300 drb. kövületüől álló gyűjteményt még az 1920-as évek elején külföldön egy tételben vásárolta meg és 1926 óta három ládában az alagsorban őriztük. Mivel a Déri Múzeumnak természettudományi osztálya nincs, a belátható jövőben sem lesz : arra gondoltunk, hogy az itt kezelet­lenül heverő anyagot az egyetemi szakoktatás céljaira engedjük át annál is inkább, mert a fiatal debreceni Ásványtani Intézet ilynemű anyaggal egyáltalában nem rendelkezik. Dr. Hoffer András egye­temi rk. tanár, aki a gyűjteményt még Déri Frigyes megbízásából jegyzékbe foglalta s újabban is számba vétette, örömmel vette az elgondolást. A Főfelügyelőség 575—1942. sz. leiratával a gyűjte­ménynek örökletétként való átadását engedélyezte is, azonban a város elöljáróságának döntését 1942-ben nem kaptuk meg. Tekintettel a háborús viszonyokra, a város a múzeumi üveg­tetők és üvegtáblák biztosítását revízió alá vétette s az eddiginél magasabb összegre biztosította. Budapest 1942 szeptember eleji kétízbeni bombázása és a lég­védelmi készültség elrendelése következtében a múzeum pótolhatat­lan és nagyértékű anyagát többnapi munkával óvóhelyre, az érzé­keny festményeket az óvóhely bejárata előtti üres terembe tettük, honnan veszély esetén néhány perc alatt óvóhelyre rakhatók. így múzeumunk szeptember elejétől november közepéig zárva volt. — Ekkor az igen körülményes csomagolást igénylő magyar pénz- és éremgyüjtemény, a le- és visszahelyezés miatt erősen szenvedő Mun­kácsy : Ecce homo-kép és az aranytárgyak kivételével a múzeum anyagát visszaállítottuk (nov. 14). A múzeum tehát az Ecce homo­terem kivételével 1942 nov. 14-től ismét nyitva volt. A raktári anyag értékei, az okmánytár, ereklyekönyvtár stb. állandóan óvóhelyen vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom