Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)
Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1942-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás
49 szik, gyüjtőszenvedélyét nagyapjától örökölte, aki Debrecenben a múzeumi gondolat egyik leglelkesebb harcosa volt, amint azt Zoltai Lajos életrajzában megírtam. Október 23-án három feladatot tűztünk magunk elé. Délelőtt kocsin bejárjuk a határ egy részét, délután felkeressük a Szil-lápját és estére meglátogatjuk Orosz Lajos földbirtokost szárazföldi tanyájan. A falut elhagyva, a Cigánynegyed mellett állóvízben összedűlt, gondozatlan vészeket láttam. Első megállásunk a diószegi út déli oldalán, az Akasztó fa-dombon volt. Ez a hatalmas természetes földhát özv. Paksy Dezsőné birtoka. Három sírt találtak rajta. Innen átmentünk a szomszédos Forrás-dombra, mely Márton Sándor birtokához tartozik. A Forrás-domb az érkeserűi református templomtól pontosan Ny-nak, a templom és a Püspökhalom vonalában fekszik. A Forrás-domb déli lejtőjén Márton Sándor vízvezetőárok ásásakor sírokat talált, megjegyezve a lelőhelyet. Az árok a Répásszigetet körülvevő nádasba vezet. A nádast nyugat felől szépen fijiődő amerikai kőrisfák szegélyezik. Mikor ott jártam, az ősz színei ragyogtak már a lombokon. A fasoron túl hajladozott, zizegett a hatalmas nádas és még messzebb Érkeserű lapult, egyetlen fehér ujjával, a toronnyal jelezve zöld rejtekhelyét. Igazi ősi, alföldi táj ez, mely a vékony felhőkön átszűrődő, hintett napfényben valóban elragadó látvány volt! A Forrás-domb déli lejtőjén most épül házigazdám új tanyája, egészen közel ahhoz a földtöltéshez, mely a nádason keresztül a Kamara-szigethez vezet. Erre a tisztásra a töltésen keresztül sétáltunk be. A töltés melletti árokban már majdnem alámerült kolokánokat láttam, helyenként mérges csomorikát is. A vízben csuka és kárász mutatkozott. A Kamara-szigetről, mely a Szil-lápja szomszédságában van, úgyszintén a Márton Sándor által készíttetett földútról felvételeket készítettem. Madártani szempontból is elsőrendű lápvidék ez, mert költ itt a nyári lúd, a gémek többféle faja s legutóbb a küszvágó csér kb. 100 párból álló telepe tette élénkké a nádasok világát. Visszajőve a Kamara-szigetről, betekintettünk a Gánás-szigetre is, melyet a diószegi út felől a Gánás-laposa határol. Akkor újra kocsira szálltunk és egyenesen kelet felől, mezei utakon közelítettük meg a Püspök-dombját, melynek csúcsán áll a mesterséges kerek Püspök-halom. Ez a 138 m tengerszín feletti magasságú halom hatalmas fokként szögellik ki a tájba, mint végződése az Érvölgyét felülről határoló, ÉK-DNy-i irányban vonuló dombhátnak. A halom tetejéről gyönyörű kilátás nyílik egyrészt Diószeg, Székelyhíd és ,,Ótomány" felé, másrészt arra a nagy laposra, mely Ér-Selind felől a meggyűlt nyírvizet szokta az Érbe hozni. A Püspök-halom körül őskori cserepeket szedtünk össze, magán a halmon téglatörmeléket figyeltem meg, sőt egy 4 cm vastag középkori téglát is találtam. A Püspök-halmát valamikor sáncárok vette körül, melynek nyoma dél felől is látszott, nyugat felől pedig a határút mély árka vonul ma is. A Püspök-halomtól ÉK felé a dombDéri Múzeum Évkönyve. 4
