Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)

Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeum épületének, a múzeum körüli térnek és a múzeumi anyagnak karbantartása. A laboratórium kifejlesztése. Raktárrendezés, légvédelmi intézkedések s egyéb ügyek

I. RÉSZ. JELENTÉS A DÉRI MÚZEUM 1942. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL. 1. fejezet. A múzeum épületének, a múzeum körüli térnek és a múzeumi anyagnak karbantartása. A laboratórium kifejlesztése. Raktárrendezés, légvédelmi intézkedések s egyéb ügyek. A Déri Múzeum épülete már 1928-ban készen állott, tehát 1942-ben 15 éves múltra tekinthetett vissza. Másfél évtized alatt legjobban megrongálódott a múzeumi épület két belső zárt udvara, mert ezek voltak leginkább a hó és víz rombolásának kitéve. A debrc ceni földben lévő salétrom pedig különösen az alagsori helyiségek belső falainak \akolatát támadta meg. 1942-ben a baloldali belső udvar rendbehozására került a sor. A lemállott csempék és vakolat megújítását Kristóf János kőművesmester végezte el. Több gondot okozott a salétrom által megtámadt alagsori falak rendbehozása. Korábban az egyik helyiségben 10x10 centiméter nyílású 35 cm mély vízszintes lyukakat vésettem a salétromos falba, m

2-ként kilencet, hogy a falfelületről a salétrom kivirágzását belső felületekre vonjuk el. Ez a kísérlet sokat javított a helyzeten, de nem bizonyult tökéletes megoldásnak. Erre 1942 nyarán a salétromos, málladozó vakolatot teljesen lekapartattam és a csupasz téglafalat többször lemeszeltettem. Ezt a teljesen jónak bizonyult védekező eljárást nyugodtan ajánlhatjuk, mert azóta a salétrom semmi kárt nem tesz az épületben. A kemény tél által okozott tetőés falsérüléseket is kijavíttattuk. Mint ismeretes, a múzeumot körülvevő Déri-tér, ma Debrecen városának legszebb tere, egykor „Pap-tavá"-nak nevezett mocsaras hely volt, melyet már a XVI. századi városi jegyzőkönyvek is említenek. A XIX. század elejétől 1925-ig a Kollégium híres Füvészkertje volt a helyén. Mikor 1926-ban a Déri Múzeum építését megkezdték,