Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)
Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1942-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás
42 után elhelyezett tök vagy deszkadarab tartja fenn, ellentétben amazzal, mely egészen a folyó fenekén fekszik. A véghorog partba szúrt karójára mangót kötöttek, mely rézből van, mint a csengő, de formára nézve más. Ugyanis a mangó alja nem kerek, mint a csengőé, hanem egy lapos pohárhoz hasonlít, mely felfelé kúposán összeszűkül. A ló oldalára szokták a hámra kötni. Egy jó mangóért egy nap is szánt a gulácsi gazda! Ha a véghorogra rendes zsákmány kerül, a mangó megszólal. Mivel a harcsa a véghorgot lassan húzza, a potyka meg rángatja, a halász a mangó szavából már tudja, mit fogott. Soha nem felejtem el azokat a pillanatokat, mikor sátortanyám tűzhelye mellett beszélgetve, az éjszakai csillagos csendben, több kilométer távolból meghallottuk a mangó tisztán csendülő szavát 1 Ilyenkor a halászok nem várták meg a hajnalt, hanem nyomban eveztek a hívó szó felé. Különben a véghorgot hajnal előtt kell felszedni, míg a nap nem süt rá. Mert ha a nap már süt, a hal kiszabadítja magát. Különösen a nagyobb harcsa úgy elrántja magát, hogy csak a ,,buzgataga" jön fel utána. Azért az igazi halásznak ,,élékenykedni" kell (élelmesnek lenni), mert ha elszabadul a nagy hal, akkor már csak a kecskét lehet odahaza ,,kimereglyézni" (földbe vert cövekhez kötni!) Hiába, a halászélet nem kényelmes szórakozás! Fekete István panyolai szemölcsirtóember csak ránézett a szemölcsre, már is elmúlott! Ilyen könnyűszerrel még a pap se élhet, nemhogy a halász, aki, ha serénykedik, alig van ,,tepedelme" / (szabadulása!)"' Mint minden mesterségnél, a halászoknál is fontos, hogy jó legyen a szerszám. Szőke Sándor különösen sok gondot fordított szerszámaira. Neki még beretvaköve is olyan jó volt, hogy vasárnap reggeleken tizen is fentek rajta beretvakést. Egyszer egy teknővájó cigány elkérte, aki azonban kopacskát fent rajta (teknővájó bárd) s akkor a követ tönkretette. Aztán a halásznak sok mindent kell tudni, mert, ha ,,bóka~ (= ügyetlen, buta), ha annyi hal van, mint a pondró, akkor se boldogul! A csíkbogár is meg tudja ölni a nagy halat, mert érti, hol kell beleragadni : a kopoltyújában szívja ki a vérét! így a halásznak is mindenhez érteni kell! Mit csinálna a gulácsi vagy kisari halász, mikor nagy harcsát fog és el kell neki vinni az ugornyai zsidónak : ha nem tudná az élvetartás módját?! A nagy hal szájába pálinkás kenyeret tesznek, melytől berúg és így berúgva él 24 óráig ; utána, ha vízbeteszik, feléled, kutyabaja! A régi halászok még jobban értették a módját, mint a mostaniak! Szőke Sándor öreg tiszai halászoktól tanulta, hogy kell halat fogni maszlagos puliszkagolyóval és maszlagos gilisztával ? Még a babonáját sem felejtette el! Gulácson a maszlagot Kain Mór árulta, de csak bizalmas halászembernek adott belőle. Hogy a zsidó honnan kerítette, azt ma se tudja megmondani. 1 kg ára kb. 1 korona volt annakidején. Szőke 1 kg puliszkalisztet összegyúrt y 2 kg porrátört maszlaggal és apró golyócskát csinált belőle. Ez volt a maszlagos puliszka-