Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)

Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi felügyelőbizottság működése. A múzeum a közművelődés szolgálatában. Hajdú-szoba. Oláh Gábor-emlékmúzeum. Déri György díszpolgári oklevelének átadása. Rádiónap Debrecenben. A Szabolcska-szobor. Móricz Zsigmond debreceni napjai

15 ban (266—1942. DMsz.) közöltem Csobán Endrével, a Csokonai Kör főtitkárával és Baja Mihály református lelkésszel, kérve munkámhoz és tervem keresztülviteléhez támogatásukat. Erre, előbbi részéről írásban is, ígéretet kaptam. A hagyaték könyv- és kéziratanyagának jegyzékbe foglalását július 11-én kezdtük meg. A tudományos könyveket elválasztottuk a szépirodalmi könyvektől, mert az előbbi csoportot az egyetemi magyar irodalmi szeminárium öiökölte. Ez a könyvtárnak kb. 15%-a volt. A magyar és világirodalomnak csaknem minden remekét magában foglaló könyvtárra a költő sok pénzt áldozott, régi kiadásokat azonban nem gyűjtött. Nagy gonddal írott kéziratait, levelezésének értékesebbjeit kellő rendben tartotta, beköttette. Több megtalált kézirajza bizonyítja, hogy az írótoll nagy mestere ügyes rajzoló is volt. Főleg az emberi test érdekelte, amint erről rajzai mellett nagyobbára németnyelvű képes könyvei, folyóiratokból kiszedett rnűlapok is tanúskodnak. A jegyzék a késő esti órákban készült el. A Déri Múzeum örökségét július 13-án a Kar-u. 29. sz. házból hazaszállíttattam és a tanácsteremben helyeztem el. Július 15-én személyesen átvettem és elhozattam azokat az Oláh Gábor-könyveket is, melyek Baja Mihály Kossuth-utcai lakásán és a Piac-utca 19. sz. alatt, Nagy Károly grafikai műintézetében voltak lerakva. Vz előbbinél jegyzéket és kimutatást nem kaptam, az utóbbi helyen a Panoráma c. kötetből 332, a Pesszimista c.-ből 433 drb.-ot találtam. A végrendeletben közölt adatok alapján július 16-án levélben kerestem fel a budapesti Lantos tud. antikváriumot a Szerelem, és halál c. regény és a Három csillag c. verses gyűjtemény kéziratainak átengedése ügyében, a Petőfi Társaság elnökségétől pedig az Oláh Gábor-szoba részére elkértem a Társaságnak hagyományozott ki nem adott verses kéziratokat (Rossz versek, A bélkocsis fia, A bűvös kastély) és a Naplók köteteit (II—V. köt.). Itt említem meg, hogy a Lantos-cég a keresett kéziratokról mit sem tudott, Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság főtitkára és a Petőfi Ház igazgatója pedig december 17-én kelt levelében kérelmemet készséggel teljesítette, mind a verses, mind a Napló-kéziratokat átengedve az Oláh Gábor-emlékmúzeumnak, bár később kiderült, hogy a végrendelet a verses kéziratoknak csak a kiadási jogát ajánlotta fel a Petőfi Társaságnak. Az Oláh Gábor-szoba hivatalos engedélyezését július 21-én kelt 280—1942. sz. beadványomra a 32,278—1942. IV. sz. polgármesteri határozat tartalmazza, hozzájárulván ahhoz, hogy a múzeum földszint 24. sz. szobája ,,a kiváló költő és író iránti megbecsülés és kegyeletes tisztelet jeléül" Oláh Gábor-szobának neveztessék. Egyúttal a határozat tudomásul vette, hogy az Oláh Gábor-bútorok megszerzésére fedezetül fognak szolgálni Oláh Gábor újabb műveinek többszáz példányban megmaradt kötetei, melyek már a Déri Múzeum őrizetében vannak. A hagyatéki tárgyalás dr. vitéz László Béla közjegyző irodájában szeptember 10-én és 18-án volt. Az örökösök között felmerült ellentétek elsimítását főleg Csobán Endre főlevéltáros végezte,