Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)
Figyelő - Tedely
99 vármegiében Thedej nevü hodolt falunk felét, mellyet noha mostan is birna, de mivel jobbagyi is onnan igen eloszlottak, hogi azoknak is reducálásában iobb alkalmatossagh mutatodnék, azon falunk fele részében mostan az mi kgls teezésünkből maradhatna megh békességesen, mind maga és maradéka, ha pedig el akarná adni szabadoson adhatná el akarkinek. Tőlünk ebbeli kegyelmességünket impetrálván, hágjuk és serio paranczoliuk is minden rendbeli tisztviseleo hiveinknek, hivségteknek is, hogyi az megh nevezet Thedej nevü falubeli portionak Ramoczaházi István hivünket békességes birodalmában értvén lenni, annak eladásában is az mi kgls annuentiánk szerent szabadságot hadván engedgie békességesen eladni valakinek akaria, ez okon megh ne háborgássá. Secus non factur." Mivel a fejedelem beleegyezett, hogy Ramocsaházy István szabadon eladhatja a Thedej nevű portióját, el is adta 1629-ben a nánási hajdúknak „kétszáz jó és igaz értékű aranyokért és szintén jó és igaz értékű 200 osztrák tallérokért és 300 magyar forintokat tevő lengyel garasokért, vagyis úgynevezett polturákért". A hajdúkat be is iktatták Tedely felének birtokába. Nánás városa háborítatlanul bírta is azt 1750-ig. 1751-ben a kincstár kísérletet tett annak el foglalására, mivel másik fele Rákóczi-birtok volt. Most eszmélt rá a kincstár, hogy ezt el kellene venni a nánásiaktól. A nánásiak hiteles adatokkal bizonyították, hogy 1629-ben megvették egyik felét Ramocsaházy Istvántól, de a Ramocsaházy István örökösei is szerették volna visszaszerezni a birtokot. Ramocsaházy István György nevű fiának 1750 körül a következő tagjai voltak életben : Ramocsaházy Krisztina Nyiczky Ferencné s annak négy gyermeke : Nyiczky József, Ferenc, Magdolna és Erzsébet. A Nyiczky-család azzal érvelt, hogy Nánás, mint nem nemes közösség nem képes nemesi birtok szerzésére, de a királyi tábla Nánásnak adott igazat. A Nyiczky-család megfellebbezte s hétszemélyes tábla hosszú huzavona után 1777 február 15-én visszaítélte a belső Tedelyt a Nyiczkyörökösöknek. Az ítéletnek azonban volt egy záradéka, mely szerint visszaítéltetik a belső Tedely, azonban „erga fassionalis summae remunerationem" — vagyis a vételár visszafizetése, továbbá az esetleges építkezés és javítás megtérítése mellett. A nánásiak most újra egyezkedni kezdtek a Nyiczkyekkel, s még egyszer meg kellett vásárolni a már egyszer megvett Thedej részét. 1779 január 7-én létrejött az egyesség, mely szerint Nyiczky Ferenc 6500 forintott kapót, Nyiczky József 3000 forintot, Schuller generális felesége Kállai Erzsébet a Nyiczky Magdolna leánya 500 forintot, Nyiczky Erzsébet pedig 500 forintot. Másodszorra tehát kifizetett Nánás város 10,500 forintot a saját földjéért. De mivel a perköltségeket is Nánásnak kellett megfizetni, az összeg felrúgott 13 ezer 108 forint és 20 krajcárra. 1815-ben egy örökös, Irinyi Zsigmond újra megindította a pert és vissza akarta venni Nánástól Tedelyt, mivel nem nemes s így nemesi birtok szerzésére nem jogos. A per elhúzódott 1830-ig s belátván az. Irinyiek, hogy célt nem érhetnek, felhagytak a perrel. 7*
