Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Figyelő - Pósalaky János, debreceni főjegyző folyamodása a tanácshoz. Debrecen 1714 augusztus 17.

10 Hallottam Tályán követeketül, hogy akkori tribulatiojoknak, gyötrődéseknek idején az én érkeztem előtt, ha valamely idegen találhatott volna ki akkori bajokbul és Teméntelen kimenetektül való féléméből kiszabaditotta volna, és mentette volna, aminthogy mindenfelől küldöztenek is az olyan segétség keresésére, ezer aranyat is megadatnak volna, de nem találkozott egyéb szánakozásnál. Hát én azon egyszeri actushoz hozzátévén ezen nagy dolognak kezdetitől fogva jó végre való hozásában elkövetett sok rendbeli fáradozásaimat, tudakozásaimat és azoknak hasznos gyümölcsét avagy nem lehetne-e renumarátióra legalább várnom f. 2000. 3° Régi privilegiuminknak comfirmáltatásának és annak utána a királyi szabad való felvétettetésünknek, azoknak szabadságival való megajándékoztatásnak arról kiadott királyi diplomának és azáltal városunknak valamely földesúrnak keze alá (amely már kezdetben indult volt örökös jobbágyságra eséstől való megoltalmaztatásának megnyerése és megszerzése a sok felé és sokaktól) kiváltképpen igaz vallásunknak és isteni tiszteletünknek közöttünk megelégedés nélkül való vigyázását fájlaló irigyünk által mindenfelől bokrosán indittatott megfárasztó, bágyasztó nehézségeknek, akadályoknak, ellenkezéseknek és (magunk Ítéleti szerint is) majd lehetetlenségeknek elhárítására és roncsára megkívántató mely nagy munkával instantiáknak ujabb információkért camarákról-camarákra, dicasteriomokról dicasteriomokra fel s alá sokszori hordozatási között való serény vigyázással, az informátoroknak kívánatos opinio adásáért ugy más méltóságoknak patrociniumokért, hozzánk hajtására szükséges sokszori fáradozással elmét lankasztó, testet erőtlenitő nyughatatlansággal mehetett végbe hat esztendők leforgása alatt nagy consideratióra való, azok tudnák a megholtak, közöttünk ha élnének, az élők közül meg azok tudják akik velem munkálkodtanak meg mondani és világosítani. Legjobban és bővebben recognoscalhatja T. Nemz. C. Komáromi György ur, akivel legtöbbet és a súlyán együtt végig fáradoztunk, kívánt végét elérvén is a diplomát avagy privilegiumos donatiót expediáltatván és kezünkhöz vévén együtt székin a királyi városok gyűlésében Posonyba praesentáltatván és publicáltatván, városunknak azon nemes társaságban actualis incorporáltatását együtt munkálkodtuk és nyertük. Ezen megbecsülhetetlen és nem 50—60 esztendőkre hanem Debreczen városának fennállásáig (kit Isten sok saeculumra terjeszszen) tartó jó szíves fáradozásomért nem vétkezném, ha mondanám hogy megillethetne 11. 600. 4° Ezen kivül is sokrendbéli és nagy dolgokban Bécsben, Posonban, Budára, Cassára commissiókhoz, generálokhoz és más méltóságokhoz, nevezetesen Eugenius herceghez egy recomendatoria levélért Buda felé és onnan a Duna vizének túlsó mellyékén Dalmatiaig nagy pusztaságban, erdőkön és sürü tolvalyokkal tellyes utakon, hellyeken másodmagammal minémü félelemmel mentem (melyen a német generálok és több velem esméretes tisztek csudálkoztak, hogy mertem és hogy lehetett olyan annyira mennem, hogy