Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1941-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

ő királyhágóntúli nyelv járásbeli sajátosságnak jelez (pl. Berettyó), azután az /-hang előtt álló mássalhangzó hasonulása (pl. padlás pallás). * 1941 július 15-től augusztus 2 közti időbeu az Erdélyi Tudományos Intézet meghívására a kolozsmegyei Borsa-patak völgyében végeztem településmorfológiai tanúin ányokat. A fővölgy és a hozzája csatlakozó mellékvölgyek településformái két típust mutatnak : szabályos (útmenti) és szabálytalan alaprajzú típust. Az első típus főleg a fővölgyén átmenő főközlekedési útvonal mentén, a második pedig a mellékvölgyek felső részén található. De a régibb típus, a szabálytalan forma volt valamikor az uralkodó az egész területen, a nyomai ma is világosan felismerhetők sok helyt. A telepítési erők közül főleg az árvíztől való védekezés és a védelem szabták meg a települések elhelyezkedését. A fővölgy települései simulnak az árvízmentes terraszokhoz, a mellékvölgyekben pedig egészen addig húzódtak fel a faluk, ameddig csak lehetett. A feldolgozott falvakról térképvázlatot készítettem. A kb. egy ívre terjedő írásbeli jelentésem az Erdélyi Tudományos Intézetnél van. A megbízatásom mellett mellékesen az építkezés és főleg a gazdálkodás érdekelt. A gazdálkodásban a pásztorkodás és a földművelés kapcsolatai iránt érdeklődtem. A gazdálkodás fordulós rendszerű, az ugar, a határ egy harmadrésze mindig legelő. Ezen jár a falu juhnyája és szarvasmarha csordája. A tehenek bejárnak éjjelre a faluba, azonban a meddők és az igásjószágok, ha nincs rájuk szükség, éjjelre is kintmaradnak. Ezeknek tövisből, ágakból 12—15 m. átmérőjű, köralakú, 1—1-5 m. magas karámot csinálnak. Neve ennek az építménynek staul de biboli (bivalyakol), mivel főleg bivalyok hálnak benne. Éjjelre a kapuját egy elébe húzott ágas-bogas fával zárják el. A pásztor a staul mellé állított kunyhóban tanyázik (11. ábra). A meddő- és fejősjuhok külön nyájakban járnak. A faluban egy vagy két fejősnyáj van. Ennek a pásztora a bács. Ő fej, és készíti a sajtot. A fejősjuhász kunyhója a hatalmas szántalpakra állított deszkabódé, az esztena. Van olyan is, amelyik négy keréken mozog. Az esztena mellett van egy négyszögletes sövény darabokból összeállítható disznóól, egy ágas-bogas köcsögfa. Messzebb az esztenától áll a sztrunga, deszkalapokból összeállítva. A sztrunga és az esztena két-három hétben szokta helyét változtatni, arrább-arrább vontatja 11. Staul. marhaakoi a kolozsmegyei Csomafá járói.