Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi felügyelő bizottság működése. A közművelődés szolgálatában. Ady-szoba, Szabolcska-szobor és egyéb ügyek

22 intézetünknek ez az új szervezete akadálytalanul folytathassa munkás és sok reménnyel biztató működését. Ezt a feladatot az Elnökség bizonyára 1942-ben fogja elvégezni. A Szabolcska-szobor. A Debreceni Képes Kalendáriom 1941-es évfolyamában, mely 1940 decemberében került ki a sajtó alól, rövid megemlékezést írtam Szabolcska Mihályról halálának 10., „Időtöltésül" c. prózai s egyúttal első könyve megjelenésének 50. évfordulója alkalmából. írásom végén érthetetlennek tartom, hogy az országos nevű költő összes műveinek kiadására egyetlen magyar kiadó sem gondol, holott a költő nagy népszerűsége a megnövekedett hazában bizonyára biztosítaná a vállalkozás sikerét. Ezt az elgondolásomat közreadtam a Tiszántúli Független Újság 1940 dec. 15-i számában „Ébresszük fel a Szabolcska-kultuszt!" c. rövid cikkemben. Közleményem visszhangra talált. Kardos Albert a Debrecen 1941 január 16-i számában „Néhány szó a Szabolcska-kultuszról" cím alatt leszögezte mind a Csokonai Kör, mind a jubiláló 400 éves Kollégium mulasztásait a kiváló költővel szemben és annak a reményének adott kifejezést, hogy a már korábban tervbevett Szabolcska-plakettet a Csokonai, Kölcsey és Arany reliefjeinek szomszédságában, a Kollégium falába nem sokára be fogják illeszteni. Ez előzmények után jelent meg 1941 jan. 19-ikén a Tiszántúli Független Újság hasábjain Uray Sándor vezércikke „Debrecen és a Szabolcska-kultusz" címmel, a Csokonai Kör elnökségének ajánlva. Ez a hozzászólás új eszmét vetett fel. Ne plakettet készítsünk, hanem a Nagyerdőn állítsuk fel Horvai János szobrászművész ókécskei Szabolcska-mellszobrának a bronzmásolatát. Ugyanis Ókécske 1939 májusában állított emléket Szabolcska Mihálynak, bár Szabolcska tulajdonképpen Tiszakürtön született, ahogy azt Kardos Albert rövid cikkében olvassuk (Debrecen 1941 jún. 21. sz.) Ugyanő ebben az írásában („Debrecen és a Szabolcska-kultusz") szívesen látná mind a plakettet a Kollégium falán, mind a mellszobrot a Nagyerdőn. A hozzászólásokból egy kis vita is kerekedett Uray Sándor és Kardos Albert között, amely részletkérdéseket tisztázott Kardos előbb említett cikkére az Uray által írott válaszban („Szabolcska és Debrecen". Tiszántúli Független Újság 1941 jan. 26). Az ilyen eszmecseréből a nagyközönség is tanul s különösen sokat lendített az ügyön Baja Mihály, aki a Tiszántúli Független Újság 1942 jan. 26-i számában költői szárnyalású szép vezércikket írt „Szabolcska Mihály és Debrecen" címen. Baja Mihály, a költő egykori barátja és lelki testvére új megoldást javasolt : állítsunk szobrot Szabolcskának a Kollégium és Nagytemplom közötti Emlékkertben! Ez az elhelyezés lenne a legcélszerűbb és a legméltóbb hozzá! Mivel a kollégiumi Szabolcska-plakettet a Csokonai Kör már