Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)
Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - Az állami letétképek egy részének felcserélése és a megújított képtár átrendezése
10 utáni első kabinetben. Ezt az anyagot később ugyanolyan elrendezésben a három kabinet utáni sarokszobába tettem át, mivel a kabineteket a debreceni és tiszántúli művészek alkotásaival töltöttük meg. A külföldi mesterek szobájába 11 új letétképet kaptunk. Ezek közül a XVI. század második felének olasz festészetét az Angelino Bronzino műhelyéből származó „Női képmás" képviseli, mely jellegzetes példája a firenzei udvari művészet hűvös szellemének, vonalas feszes formáinak. A XVII. századi bolognai mester, Zampieri Domenichio „Dávid 1 ' c. képén az eszményítő hajlam és a nagyszabású előadásmód gyakorlott freskófestőre vallanak. Közvetlenebb természetszemlélet, lágyabb formanyelv, tónusos színkezelés jellemzi a következő képet, melynek címe „Férfi ásóval". Festője egy XVII. századi spanyol mester, aki valószínűleg a madridi iskolához tartozott. Az Alpoktól északra fekvő országok művészetéből ad ízelítőt az id. Lucas Cranach műhelyéből származó, sokalakos ,,Kalvaria í ( c. kép, valamint néhány festmény a németalföldi művészet köréből. \Iierevelt „Női képmás 1 '-án szembetűnő a józan tárgyilagosság, a polgárias szellem. A többi képek a XVII. századi németalföldi festészet műfaji sokszerűségéről s az egyéni stílusok változatosságáról kívánnak némi fogalmat nyújtani. A hollandi mesterek, Hendrik Mommers : Zöldség ár usnö- je, Allart van Ever dingen : A malom c. képe, Jan Molenaer : Mulató parasztfai, Gerard Dou : Rembrandt anyja c. festménye, a már XVIII. századi Jan van Os : Horgonyzó liajói és A. Adriaenssen : Halcsendélet csak egy-egy szerény utalások, de amellett jellegzetes és számottevő darabjai egy kifejlett nagy művészetnek. Valamennyi a Szépművészeti Múzeum kiállított anyagához tartozott. Aldegrever : Lot és leányai, Netscher : Női képmás és egy XVIII. századi Rembradt-másolat, mely utóbbi saját tulajdonunk, a régi anyagból maradtak vissza. Itt említem meg, hogy képtárunk átrendezésével kapcsolatban az Ecce homo-tereinből elhelyeztük Van Dyck : Lovas hadvezér c. festményét a II. emeleti XVIII. számú nagy terem közepére, a flamand gobelin helyére, hol az általános európai fegyver- és iparművészeti tárgyak között megfelelőbb környezetben van. Ez a kép az Ecce homo-teremben, ahol különben igen jól érvényesült, a XIX. század második fele művészetének tisztán magyar hangulatából élesen kiválott. Csánky Dénes főigazgató úrnak, kinek debreceni tartózkodását egy hortobágyi kirándulással tettük változatosabbá, sok szíves fáradozásáért, intézetünk iránt tanúsított megtisztelő jóindulatáért ezen a helyen is leghálásabb köszönetünket fejezzük ki. A Szépművészeti Múzeummal történt megállapodás szerint még 1941 december havában hat ládába becsomagoltattain a már 12 év óta raktárunkban őrzött állami letétképek és a mostani megújítással felszabadult letétek legnagyobb részét. Összesen 18 magyar és 37 külföldi festményt indítottunk útnak Budapestre, amely munkálat 1942-re tolódott el. Most már csak néhány nagyméretű festmény maradt raktárunk őrizetében.
