Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1940. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1940-ben

81 Szabó László bikagulyás elmagyarázta többek között, hogy az igazi magyar bikának három ösmertető jegye van : fekete a szarva vége, fekete pápaszem van a szeme körül és fekete a herezacskója alja. A túl fekete bikát a gazdák nem szeretik, mert az már nem „természetes". Ha a jó bika hízásnak indul, először a nyaka töve dagad meg. A gulyás mind az 51 állatot névről ismeri. Benn az állásban, a jászolnál mindegyik a saját helyén áll. Ha véletlenül valamelyik elszabadul, a gulyás a hosszú jászolba megy és a bikát nevén szólítva a helyére hívja. A nagy állat úgy engedelmeskedik, mint a kezes bárány. Ebéd után megtekintettem a Csárdától DK.-re fekvő 300 holdas víztároló medencét. Festői szépségű zsombékos víz 3. kép. 4. kép. A Hortobágy-folyó medréből Magyar tenyészbikák a csárda messze kilépett. közelében. mellett haladtunk el. A tároló víztükrét még táblás, kásás jég borította. Távolabb egy nagyobb csapat dankasirály fehérlett rajta hangos rikácsolással. Mintha szidalmazták volna a lustán közeledő tavaszt, jajjal és panasszal. A védőgát mentén sorakozó fűzbokrok világos viaszsárgára színezték csupasz vesszőiket. Ez is olyan panaszkodás, mint a sirályoké, csak a növényvilág nyelvén! A víztároló nyugati töltésén a duzzasztógát felé tartottunk, de a kiöntések miatt már előbb letértünk a Hortobágy-folyóhoz. A szél által a gyepre kivert csörmelék közt igen sok kisebbnagvobl) döglött halat láttunk, pedig a varjak már hetek óta lakmároztak belőle. 1—2 kilós pontyok és harcsák is voltak közöttük. Ezek mind a kegyetlen hideg tél áldozatai. Állítólag a vastag jégkéreg alatt pusztultak el, olvadás után pedig felszínre vetődtek. Az ő panaszukat már legfeljebb csak a vizeken sepregető pusztai szelek mondták el. 6